Századok – 1984

KÖZLEMÉNYEK - Engel Pál: Hunyady János kormányzó itineráriuma (1446-1452) 974

HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ ITINERÁRIUMA 979 Ez a meggyőződésem késztetett arra, hogy mintegy kísérletképpen összeállítsam egy rövid időszak uralkodói itineráriumát, és a választásom Hunyadi kormányzóságára (1446. jún. — 1452. dec.) esett. (Az a körülmény, hogy Hunyadi közjogi értelemben nem „uralkodó", ebben a vonatkozásban természetesen mellékes.) A választást elsősorban persze az érdeklődés motiválta, de azért nem volt mellékes egy másik szempont sem, nevezetesen a diplomatikai, közelebbről pecséttani problémák hiánya. Az itinerárium összeállításakor ugyanis nem szabad megfeledkeznünk arról a magától értetődő, mégis oly gyakran elfelejtett tényről, hogy az, amit forrásunkból adat gyanánt kiírunk, nem az uralkodónak, hanem pecsétjének tartózkodási helye, és így adatsorainkból első menetben nem magának az uralkodónak, hanem pecsétjének a vándorútját fogjuk tudni összeállítani. Amennyiben az uralkodó egy időben több pecsétet használt — helyesebben: a nevében több pecsét alatt állítottak ki oklevelet —, akkor több „pecsét-itineráriumot" fogunk kapni, és további vizsgálat során kell eldőlnie, hogy ezek melyike szolgáltathat adatokat az „igazi" királyi itineráriumhoz, vagyis melyik mutatja többé-kevésbé ténylegesen az uralkodó tartózkodási helyeit.1

4 Ilyesféle problémák nehezítik meg többek között az Anjou-királyok és Zsigmond itineráriumának összeállítását, minthogy az ő idejükben három, sőt négy királyi pecsét is használatban volt. Elsősorban ennek fel nem ismerése, pontos'abban figyelmen kívül hagyása az oka annak, hogy Ráth és Sebestyén adatai az 1440 előtti időre nézve fölöttébb megbízhatatlanok, sőt az Anjou-kort illetően egyenesen hasznavehetetlenek. Viszont Hunyadi esetében ezek a nehézségek nem merülnek fel, ő ugyanis egyszerre csak .egy pecséttel élt,1

5

ezért a nevében kiállított oklevelek dátumsoraiból egyetlen, ellentmondásmentes itinerárium rekonstruálható, amelyet joggal tekinthetünk a kormányzó tényleges útvonalának Az alább következő itinerárium ezt az állítást hivatott igazolni. Befejezésül azonban szóljunk néhány szót az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszeréről. Az anyaggyűjtés alapjául az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteménye (Dl.), valamint a gyűjtés idején már szerveződő Diplomatikai Fény képgyűjtemény (Df.) szolgált. Az itinerárium első vázlatát az ezekben talált eredeti oklevelekből, illetve fényképükből állítottam össze. Kiadott okleveleket csak ezután vettem figyelembe, és csakis akkor, ha dátumsoraik beleilleszkedtek a már meglevő adatokba. Ebből már következik, hogy a 14

Az uralkodói pecsétekről összefoglalóan 1. Kumorovitz B. Lajos: A magyar pecséthasználat története a középkorban. A jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szent Norbert gimnáziumának ... évkönyve, 1943-44. Gödöllő, 1944. 281-364.; ugyanő: A magyar királyi egyszerű és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. A gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 7 (1937) 69-112. 1 'Mindvégig azonos kormányzói pecsétje kerek, 3,2-3,3 cm átmérőjű, körirata: S. Iohannis d. Huniad regni Hungarie gubernátor et. Ld. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. 5. Bd Bearb. von Gustav Giindisch. Köln etc. 1975. 173. (alább röviden: ZW. V.). Ezen kívül alkalmanként gyűrűspecsétjével is élt, amely 1447-ben ovális volt (ZW. V. 205), 1452-ben pedig nyolcszögletű (Df. 240.150). — Itt jegyzem meg, hogy téves Bónis Györgynek az a nézete, amely szerint Hunyadi ítélőmestere, Váti Mihály önállóan is használta volna urának pecsétjét. (Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 165). Igaz, hogy van Hunyadinak egy 1448. ápr. 16-i oklevele, amely in Naghwathy kelt (Dl. 45.096), a helység azonban nem Váti Veszprém megyei otthona, mint Bónis feltételezte, hanem a Baranya megyei Nagyváty, ahol Hunyadi a Dráván túli Berzőcéről (Brezovica) hazatérőben szállt meg.