Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 965 és román történetíró Godon-1 már korábban is Radu-val azonosította,26 3 nekünk még csak annyit kell tennünk, hogy vajdai tisztének kezdetét 1377-ről 1375-re helyezzük. S ha az Andrea Gatari-féle (a törököt is szerepeltető) késői közléstől el is tekintünk,264 Himfi Benedek Margit nevű leányának az elrablása2 6 5 és a mariazelli történet is elegendő bizonyíték arra, hogy a havasalföldi vajdát 1375-ben a török segítette. E megállapításunkat még Himfi Lőrinc [1375]. évi december 17-i levele is alátámasztja, mert kétségtelenné teszi, hogy Temes és Krassó megyék déli részeit ellenséges hadak pusztították,2 6 6 ami csak azért volt lehetséges, mert a havasalföldi vajdát a törökök segítették.2 6 7 Megállapíthatjuk tehát, hogy Lajos királyunk 1375. évi ellenfelei: Radu havasalföldi vajda és szövetségesei: Sisman bolgár cár2 6 8 és Murád török szultán voltak, Layk pedig már 1374 és 1375 fordulóján léphetett le a történelem színpadáról — talán nem is a saját akaratából, mert leválthatták, vagy meg is halhatott.26 9 Emellett szólhat az is, hogy Lajos kétkedve fogadta pártütésének hírét, s 1377. szeptember 8-i oklevelében csak testvérét: Radu-1 nevezi ádáz ellenségének.2 70 Greg. Rerum Hungaricarum, Dalmatiearum, Croaticarum et Slavonicarum fontes veteres ac genuini. Tom. III. Vindobonae, 1748. p. 724-736. Nem csoda tehát, ha kortársa: Galeazzo G. Havasalföld helyett Bulgáriát ír. 2 6 3 Pataki: i. m. 64., 66.; 74. és 84. jegyzet. - Bratianu: L'expédition 82. 264 Lásd a 158. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 2 6 5 Lásd a 137-149. jegyzetekhez tartozó szöveget. 2 6 6 Szövege : Függelék 6. 26 'Lajos király 1374. július 6-i levelének „Assertur etiam quod Layk voyvoda esset in Nykapol constitutus" mondatát többen úgy értelmezték, hogy „Nikápoly (Layk) birtokában" van. Pataki: i. m. 63., 66. jegyzet. Bratianu (L'expédition 79-80.) például Thallóczy közleményére (Bulgár bánság 614-616.) és az ugyanonnan merítő Jorgára hivatkozva (Geschichte des Osmanischen Reiches. Gotha, 1908. 250.) ezeket írja: „II semblerait en effet que l'on pousse parler d'une alliance turco-valaque, qui se serait manifestée par l'occupation de Nicopolis, sur l'autre rive du Danube, par les valaques alliées des Ottomans." Jorga szövege: „Ja man sprach in Ungarn von einer Eroberung von Nicapolis durch die Rumänen, die dabei als Verbündete der Türken vorgegangen wären." - A kérdéses mondatot Thallóczy így fordította: „Azt beszélik, hogy László vajda Nikápolyban van." (Bulgár bánság 602.) Pontosság kedvéért ehhez hozzá kell tennünk, hogy az oláh menekültek beszélték ezt! - Minea, Bratianuval egyidó'ben azt a feltevést kockáztatta meg, „hogy Vlajko felesége, Cherata, valószínűleg Sismannak volt a leánya, s így Vlajko Nikápolyt felesége hozományaképpen Sismantól és nem a töröktől kapta". Pataki: i. m. 63., 66. jegyzet. 26 8 Tekinthetjük-e még Sismant Lajos király 1375. évi ellenfelének, miután megállapítottuk, hogy az olasz krónikák Radomo-Rodano-ja is Lajos király 1337. szeptember 8-i oklevelének Godon-ja alatt - elferdített névvel, illetőleg téves nemzetiséggel - Radu havasalföldi vajda rejtőzik? Erre a kérdésre a következőképpen válaszolhatunk: A bolgár bánság felállítása (1365), majd Stracámirnak történt visszaadása (1369) óta Sisman ellensége volt Lajos királynak. S bár időnként váltakozva támogatta és (a törökkel szövetségben) támadta Lay vajdát, országának földrajzi helyzete miatt 1375-ben nem kerülhette volna el, hogy ne segítse a szultán új szövetségesét: Havasalföld vajdáját. E vonatkozásban olv.: Jirecek, K. J.: A bolgárok története. Nagybecskerek, 1889. 308. - Thallóczy: (Bulgár bánság) (passim) - Jorga, N.: Geschichte des rumänischen Volkes im Rahmen seiner Staatsbildungen. I. Gotha, 1905. 274.; uö.: Geschichte des Osmanischen Reiches. I. Gotha, 1908. 234., 350. - Slatarski, W. N.: Geschichte der Bulgaren. I. Leipzig, 1918. 175-177. 2 6 9 Wertner M. úgy véli, hogy 1376-ban már nem élt. A havasalföldi vajdák. Századok 35/1901/685. 210 Olv. az 5 9. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 4 Századok 1983/5
