Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
962 KUMOROVITZ L. BERNÁT nek24 0 és a Gatariak krónikájának,24 1 valamint a Padovai krónika II. Függelékének vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy I. Lajos királyunk a 14. század hetvenes éveiben — a törökkel is megütközve — háborút viselt a havasalföldi vajda és szövetségesei ellen; s a litván hadjárat keltét tévesen átvevő krónikákkal és a szakirodalommal ellentétben242 bebizonyítottuk, hogy ez a háborúja nem 1377-ben, hanem 1375-ben folyt le. Eredményeinket (több kiegészítéssel) a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. Lajos királyunkat kezdettől fogva nyugtalanította a töröknek balkáni partraszállása és észak felé irányuló előnyomulása,2 4 3 fegyveres ellenállásra azonban csak a szerbeknek 1371-ben elszenvedett veresége után határozta el magát. Ettől fogva nagy gonddal készült a támadásra. Mivel országa nem volt határos a törökkel, várnia kellett az alkalmas pillanatra. Ez 1374-ben következett be, amikor Moldvában a vajdai szék megüresedett, Sisman Kelet-Bulgária cárja és Layk havasalföldi vajda pedig a török vazallusává, illetőleg szövetségesévé lett.24 4 2. Moldvában hadvezére : László opuliai herceg teremtett rendet. Erről a hadjáratról Szepesi Jakab országbírónak egy 1374. október 13-án kelt perhalasztó okleveléből értesülünk.24 5 Expedíciójának annak a biztosítása lehetett a feladata, hogy az 1373-ban megüresedett vajdai székbe olyan ember kerüljön, kit nem kísértenek a havasalföldi vajda szeparációs törekvései. Az említett oklevél felfedezése előtt semmit sem tudtunk a Moldvában akkortájt zajló eseményekről. Pataki például azt írja, hogy Lackó vajda halála után „nemcsak a belpolitikai változásokra, hanem a külpolitika irányvonalára vonatkozólag sincs közelebbi adatunk . . . Hogy mi történt a fiúörökös nélkül 1373-ban elhalt ... vajda után, a kutatások mai állása mellett nem állapítható meg pontosan". Feleletképpen G. Giurescu-пак következő két megállapítását idézi: 1. „A Lackó halála után bekövetkezett események Moldva egész történelmében a legsötétebbek közé tartoznak" és 2. „A román történetírásban (e részben) különböző vélemények láttak napvilágot anélkül, hogy mostanáig biztos és végleges eredményhez lehetett volna eljutni."246 Az újabb román történeti irodalom 1374 és 1391 között Musat Pétert szerepelteti moldvai vajdaként,24 7 trónralépése tehát — véleményünk szerint — kapcsolatban állhat Lajos király 1374. évi szeptember 27. Szövege a 193. jegyzetben. - 16. Lajos király. Buda, 1377. szeptember 29. Szövege: Függelék 8. - 17. Lajos király. Zólyom, 1377. október 30. Részlet a 48. jegyzethez tartozó szövegben. - 18. Lajos király. 1381. június 9. Említve a 223. jegyzethez tartozó szövegben. - 19. Lajos király. Zólyom, 1382. július 11. Szövege a 342. jegyzetben. 239 A kiadott okleveleket nem soroljuk fel, mert mind értékesek, nehéz belőlük egyeseket kiemelni. 24 "Lásd a 23. jegyzetet. 24 1 Lásd Függelék 7. és 158. jegyzet és a hozzájuk tartozó szöveg.: Galeazzo és Bartolomeo, illetőleg Andrea Gatari híradása. 242 Galeazzo G. Lajos király 1375. évi beszámoló levelének és a háborúnak keltét - levélcsere miatt - a litván háborújáról szóló leveléből vette. Függelék 7., 8. 243 Lásd a 67. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 244 Thallóczy: Bulgár bánság 602-603. 24 5 Szövege : Függelék 2. 24 'Pataki: i. m. 47-48., 32. jegyzet. 2 41 Vajay Szabolcs: Das „Archiregnum Hungaricum" und seine Wappensymbolik in der Ideenwelt des Mittelalters. 655., 18. és 28. jegyzet.
