Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919

I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 957 évi május 8-i országbírói kiadvány (presens exercitus regius) kifejezése20

3

... E viadal emlékére emelte és ajándékozta meg . . . a máriazelli templomot, mikor 1378. júniusában a kis Hedvig hercegnő vőlegényének szüleivel találkozott."20

4 Mint láttuk, Hóman nemcsak átvette, hanem meg is erősítette Steinherznek a máriazelli alapításról szóló megállapításait; a törökök szerepét illetően azonban rajta és követőin is túltett. Érthetetlen mulasztása pedig, hogy a Galeazzo és Bartolomeo Gatariféle híradást nem ismeri, és Brätianu tanulmányáról sem vett tudomást. A háború lefolyását így képzeli el: „A hadjárat 1377-ben kora tavaszai indult meg ...A király maga nem szállt hadba, de április derekán Erdélybe utazott, és Tordán ütötte fel szállását. Ebből következtethető, hogy a felvonulás két oldalról, Erdélyből és Havaselvén és Szörényen át, másrészt Temes felől a Timok és Macsó felől a Morava völgyén át történhetett. Május derekán mindenesetre vége volt a háborúnak, mert Lajos 17-én már Besztercére ment, s miután Székelyvásárhelyt is meglátogatta,2 0 5

június végén diósgyőri várába érkezett. Szövetségesét, a padovai Carrarát június 20-án értesítette, hogy a 'török Radomo (Morado) és a hitetlen bolgár király (Sisman)' negyvenezer főnyi seregén hasonló nagyságú hadával döntő győzelmet aratott. A győzelem jelentőségét bizonyítja, hogy utána Murád tíz esztendeig elkerülte a magyar király . . . tartományait."20

6 Pataki József „Anjou királyaink és a két román vajdaság" című 1944-ben megjelent értekezésében nem tartja meggyőzőnek Hómannak azt a megállapítását, hogy az 1377. évi havasalföldi háború „május derekán" ért volna véget, s úgy véli, hogy ennek a hadjáratnak a részletei még nincsenek tisztázva. Szerinte Havaselvén akkor már Vlajko testvére : Radu vajda uralkodott;20 7

s Jóllehet az olasz krónikás (Andrea Gatari) csak a törökök és bolgárok elleni hadjáratról beszél, valószínű, hogy az ellenfél oldalán (ő is) részt vett a harcokban", sőt (Pataki) hajlandó „azt is feltételezni, hogy a hadjárat közvetve ellene is irányult. Az a tény azonban, hogy a király a hadjárat egész ideje alatt Erdélyben ... tartózkodott, ... nem bizonyítja a hadjárat főbenjáró voltát", hanem inkább azt a látszatot kelti, „hogy a török—bulgár—román érdekszövetséget akarta szétrobbantani valamelyik hadvezérével".208

Hómannak Mariazellel kapcsolatos véleményét azonban elfogadja.20

9 Végül Elekes L. „Basaraba családja" című, 1946-ban megjelent tanulmányában Vladislav (Layk) vajda uralkodási évével kapcsolatban így nyilatkozott az „1377. évi" havasalföldi hadjáratról: „Brätianu feltevése, hogy 1377-ben Havaselvén Vladislav öccse, Radu uralkodott", egy itáliai forráson alapszik, „mely Lajos király ezévi bolgár-török hadjáratával kapcsolatban az ellenség élén Radano (illetőleg Radomo) nevű fejedelmet említ. Kétségtelen, hogy nem a havaselvi vajdát, hanem a török szultánt, Muradot (Morado = Radomo) kell mögötte sejtenünk".210 гаъ Hóman: i. m. II2. 627. 104

Hóman i. m. II.2 238. 2 0 s

Ezt az utat nem a király tette meg, hanem egy általa kiküldött bizottság, melynek erdélyi működésére már Steinherz is rámutatott. I. m. 104., 28. jegyzet. Lásd még a 177. jegyzetet. 206

Hóman: i. m. II2. 237-238. 2 0 7

Pataku l m. 64-65. 2 ° *Pataki ehelyütt nem veszi figyelembe Galeazzo G. híradását, i. m. 68. 2 09

Pataki: i. m. 67-69. 21

"Elekes: a 61. jegyzetben i. m. 28., 34. jegyzet. - Lajos király 1377. szeptember 8-i leveléről, valamint Radu vajdára vonatkozó véleményéről olv. még az i. m. 55. jegyzetét.