Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
948 KUMOROVITZ L. BERNÁT bővítette ki a régit.15 1 Ezt szerinte a király életírója, János (küküllői) főesperes is megerősíti, aki — bár a törökökről nem beszél, azt íija, hogy (királya) „szép és művészies kápolnát építtetett Aachenben és egy másikat a Boldogságos Szűzről elnevezett Zellben.15 2 Elegendőképpen és bőségesen meg is ajándékozta őket, s az istentisztelethez való drága felszerelésekkel, szent ereklyékkel, kelyhekkel, könyvekkel és különbnél különb egyházi öltözékekkel s egy-egy arany kehellyel látta el".15 3 A Mannesdorfer által említett ereklyetábláról és a Madonna-képről a főesperes nem tesz ugyan említést, azonban tudjuk, hogy az aacheni kápolna és hohenfurti templom is kapott Lajos királytól ereklyéket.154 Steinherz szerint igen fontos az is, hogy az aacheni Madonna-képek a magyar Anjouk heraldikai elemeivel: liliomokkal, liliomos és vágásos magyar címerrel, a kettőskereszttel, a csőrében patkót tartó struccal és a lengyel sassal vannak díszítve. A mariazelli Mária-képen látható lengyel sas155 szerinte különösen fontos, mert koijelölő: Lajos csak lengyel királysága idején használhatta. Mindebből következik, hogy a mariazelli Madonna-kép 1370 és 1382 között készülhetett. A továbbiakban Steinherz a háború idejének pontos meghatározását kísérli meg, s a legenda két legfontosabb archontológiai adata: Dávid 1376. július 28-án kezdődő Szent Lambert-i apátsága és IV. Károly 1355-től 1378. november 29-ig tartó császársága alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Mannesdorfer által feljegyzett csodás esemény 1376. július 28-a és 1378. november 29-e között történhetett,1 s 6 amit - szerinte — a Muratori által (1630-ban) kiadott Cronaca Carrarese Andrea Gatari-féle 1377. évi közlése, valamint a Cortusiak krónikája II. Függelékének ugyancsak 1377. évi híradása igazol.15 7 A Cronaca Carrarese Andrea Gatari-Ше változatában ugyanis azt olvassuk, hogy Lajos, Magyarország királya — mint Francesco Carraranak 1377 szeptemberében megírta — fényes győzelmet aratott „Radomo, a törökök és Bulgária királya" (contra Radomo Turco e re di Bulgheria) fölött. Mind a két fél részéről nagyon sokan estek el, a hitetlenek vesztesége azonban háromszor akkora volt, mint a keresztényeké. Az ütközet egy nagy síkságon (sopra d'una vastissima campagna) zajlott le, s eredményeképpen a király az 151 Steinherz, S(amuel): König Ludwig I. von Ungarn und seine Weihgeschenke für Mariazell. Mittheilungen des Historischen Vereines für Steiermark. XXXV/1887/ p. 98-100. Újkori német nyelvű címe: Uber den Ursprung der Kirche der seligsten Jungfrau in Zell und die daselbst geschehenen Wunder. Uo. 97. - Katona, Stephanus: História Critica Regum Hungáriáé. . . X. Budae, 1790. p. 394-395. véleménye szerint „Manestarffer" 25 évvel Nagy Lajos halála után (1407)-ben jegyezte fel a legendát, tehát még Lajos korában értesülhetett az 1363. évi (!) eseményekről. - Legújabban Végh, J. emlékezett meg a kegyhelyről. Die heilige Henna. Zur Ikonographie des Votivtafels von. St. Lambrecht. Acta Hist. Acad. Sc. Hung. 24/1978/123-124. Az irodalmat a 4-8. jegyzetben adja. 'S 2 Steinherz: i. m. 98. 15 3 Steinherz: i. m. 100-101. Dékáni Kálmán: Küküllei János, Nagy Lajos király viselt dolgairól. Középkori krónikások. Szerk. Gombos Ferenc Albin. V. Küküllei János. Brassó, 1906. 149-150. - A Nagy Lajos adta kincsek között van a király és neje menyegzői ruhája, két misemondó ruha, a király vértje, kardja, kengyelei és sarkanytúi. Uo. 150., 3. jegyzet. Pór: i. m. 592. 154 Steinherz: i. m. 101., Pór: Nagy Lajos 593. Szerinte Aachenben három (14. századi) Madonna-kép maradt fenn. 1 s 5 Steinherz: i. m. 102., Pór: Nagy Lajos 592., **-os jegyzet. 156 Steinherz: 97-98. és 104-105. 157 Steinherz: i. m. 103.
