Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
940 KUMOROVITZ L. BERNÁT lázadók élére,12 5 a pápa most már valóban komoly segítségre szorult, miről két (1375. november 1-én kelt) levele is tanúskodik. Az elsőben válaszolt Erzsébet anyakirályné supplicatiójára, aki mint a harctéren tartózkodó fiának helyettese Tamás corbaviai püspök kinevezése ügyében fordult a szentszékhez. A pápa — különösképpen kívánván neki és fiának kedvezni — teljesítette kérését. A királynénak arra a másik kérésére pedig, hogy fia előterjesztéseit a jövőben fogadja kedvezőbben — azt felelte: ő mindig a legnagyobb jóindulattal viseltetett Lajos kívánalmaival szemben, s egyetlen uralkodónak sem teljesítette oly sok kérését, mint az övét - ő pedig folyton csak azokat emlegeti, melyeket elutasított, s emiatt haragszik is. Ezért kéri, anyai szeretetével hasson oda, hogy fia hagyjon fel neheztelésével, a régi szeretettel forduljon egyháza felé, ne hallgasson rossz tanácsadókra — és vegye rá, hogy pótolja mindazt, amit eddig akár szóval, akár cselekedettel az egyház javára tenni elmulasztott, mert még sohasem szorult rá annyira a segítségére, mint éppen most. ő kezdettől fogva számított támogatására, és kérte is, de egyszer sem kapta meg, minek következtében ellenségei ellen folytatott küzdelmében az egyház annyira kimerült, hogy államának a léte is kockán forog. Végül arra kéri a királynét, gondoskodjék róla, hogy fia a jövőben ne akadályozza azoknak az egyházi férfiaknak a hivatalbalépését, kiket ő nevez ki.12 6 A Durazzoi Károly ügyében Magyarországon tárgyaló Vilmos sienai püspöknek adott instrukciójában a pápa már élesebb hangon ismétel meg néhány részletet Erzsébet királynénak írt leveléből. Mindenekelőtt tudatja vele, hogy Lajos király neheztel rá Zudar Péter szlavón bán testvérének (püspökké történt? ) kinevezése miatt, amit kifejezésre is juttatott nemcsak a neki, hanem curiája több tagjának küldött epés hangú leveleiben. Haragját nem képes csillapítani — annyira, hogy eddig sem jó szavát, sem cselekvő 1936. p. 658.) - Glénisson szerint (i. m. 167.) ez 1375. október 12-én történt, s a csapat 2500 lándzsásból és 4000 gyalogosból állott. A felszabadító harcok végeztével (1377) a pápa kétharmad részüket elbocsátotta, s ezek részben Johanna, részben pedig Anjou hercegének a szolgálatába léptek. (Cronaca Senese p. 668.) - Az elbocsátottak egy része (a Küküllei által említett angol bó'rsisakosok) véleményünk szerint - ekkor csatlakozhatott a pápa megsegítésére 1376 ó'szén Itáliába küldött magyar sereghez, kiket aztán Lajos király az újonnan felépített (1377-1380) Törcsvár helyőrségéül rendelt. Küküllei 38. c. 125 Firenzének XI. Gergely ellen viselt (ún. Nyolc Szentnek a) háborúja 1375 és 1376 fordulóján érte el tetőpontját: az egyházi állam 90 helysége és vára lázadt föl a pápai tisztviselők ellen, és rombolta le az Albornoz bíboros által nemrég épített erődítményeket. (Glénisson: i.m. 145.) -Glénisson a felkelés okát az 1370 óta sűrűn kivetett rendkívüli hadi adókban látja. A háború lefolyásáról a Cronaca Senese (637-670.) tájékoztat. Az 1375 végéig elért eredményeit például így foglalja össze: In poco di tempo non rimasse in Toscana e nella Marca e nel Ducato e nel Patrimonio terra alcuna a la Chiesa, quasi si puo dire che non ubidissero a la Chiesa о loro uffitiali; tutte si volsero, chi a comuno, chi a signore г chi a magiore, e quasi poco о nulla rimase a la Chiesa, e ciö tutto per operatione e justitia di Dio . . . E anco per operatione, sollecitudine e procaccio de'Fiorentini. . . Uo. 660. 12 6 Fraknói Vilmos: Oklevelek a pápai levéltárakból. Történelmi Tár 1892. évf. 394-396. A pápai levélben egyebek mellett ezeket olvassuk:. . . ipsum regem . . . specialiter .. . habemus in intimis visceribus; prefatamque ecclesiam in suis oppressionibus sperantes per eius clipeum defensari . . . contra eius . . . hostes sepe et confidenter duximus requirendum. . . . Sed . . . ipse . .. illud, licet olim ex certis .. . servitiis dicte sedis ... Urbano pape quinto . .. liberaliter promissum nequivimus obtinere, propter quod .. . ecclesia ex guerris dictorum hostium ... est fatigata quamplurimum et merito veretur periculum status sui. . .
