Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 937 városa — folytatja a pápa - fegyverszünetre lépett a törökkel, a veszély nem szűnt meg, sőt az egész kereszténységet, különösen Magyarországot fenyegeti a legjobban. Kéri tehát, szálljon szembe a pogánnyal, segítsen a görögöknek, kösse le az ellenséget, és ne engedje, hogy Magyarország határát is megközelítse. Máskülönben reméli, hogy Konstantinápoly papsága és polgárai hálásak lesznek a felszabadításért, és könnyen szakítanak majd a szkizmával, és térnek vissza a római egyház kebelébe.10 4 Ezzel egyidejűleg Gergely pápa felvetette egy török elleni keresztes háború meghirdetésének a gondolatát, miről egyebek mellett Sienai (Szent) Katalinnak 1375 nyarán Erzsébet anyakirálynéhoz írt leveléből értesülünk.10 5 A török — írja - öli a keresztényeket, s egymás után uralma alá hajtja országaikat. Visszaszorításukra a szentatya keresztes hadjáratot indít ellenük, ehhez pedig segítségre van szüksége. Maga csak fohászkodással, könnyekkel és buzgó imádsággal tudja támogatni. Ezért kérje kedves fiát: fogadja szeretettel a szentatya felhívását,106 és segítse a miénket bitorló hitetlen kutyák ellen. Mert nagy szégyene a keresztény világnak, hogy a Szentföldet (és fővárosát), mely a jog szerint a miénk,10 7 tétlenül az ellenség kezén hagyja. Ha az ő (ti. a király) városai közül akár csak egyet rabolnának el, biztos benne, hogy még életét is kockáztatva -minden erejét latba vetné, hogy visszaszerezze a sajátját. Tegyenek meg hát minden lehetőt az egyház érdekeinek a védelmében is. Hiszi, hogy kedves fia és más fejedelmek is késedelem nélkül csatlakoznak a mozgalomhoz. Levelét azzal zárja, hogy a nápolyi királynőnek és más uralkodóknak is írt ez ügyben, s valamennyien kedvezően nyilatkoztak, s emberi és anyagi segítséget ígértek.108 Lajos király a pápa 1375. január 28-i felhívására nem válaszolt. Különben is saját intézkedéseinek (eddig ismert és) ismertetett sora 1374 és 1375 fordulóján le is zárult. auxilium exhiberet; et post hec idem imperátor proprio iuramento, secundum quod . . . Vrbanus papa . . . mandavit, promiserit et extunc a te instanter petierit auxilium prelibatum, illud tamen adhuc obtinere nequivit . . . (Lásd a következő jegyzetet.) — János görög császár valóban felkereste Budán Lajos királyt, „hogy általa eszközölje ki az (egyházi) uniót és Nyugat segítségét a török ellen". A tárgyalások során (1365-1366) Lajos azzal a feltétellel ígérte meg a segítséget, hogy a császár és népe visszatér a katolikus egyház kebelébe. Erről bővebben Moravcsik Gyula: i. m. 835-839. A császár 1369 októberében váltotta be ígéretét — anélkül azonban, hogy az unió létrejött volna. Halecki, Oskar: Un empereur de Byzance à Rome. Vingt ans de travail pour l'union des églises et pour la défense de l'empire d'Orient 1355-1375. Travaux Historiques de la Société des Sciences et des Lettres de Varsovie. Volume VIII - Rozpravy Historyczne Towarzystwa Naukowego Warszawskiego. Tom. VIII. (Warszawa, 1930. 188-212., 219. és 308-309. Halecki részletesen tárgyalja a kérdést, de a magyar forrásanyag és irodalom hiányos ismerete miatt magyar vonatkozású megállapításai tévesek.) 1 04 Fejér: CD. IX/5. p. 52-53. - Hurmuzaki: Documente I2. 224-225. '0 5 Epistolario di Santa Caterina da Siena, a cura di Eugenio Dupré Theseider. Roma, 1940. p. 163-165. - A levél keltét S. Katalin Johannához írt levelének dátuma alapján 1375. július-augusztusra teszi. (Uo. 136., 1. jegyzet.) Ebben a levelében S. Katalin azt úja, hogy a pápa a keresztes háború ügyében három bullát adott ki: egyet a Domonkos-rend provinciálisának, a másodikat a Minoriták miniszterének, a harmadikat pedig a hadjáratnak Toscanában és másutt való kihirdetése céljából. 10 6 Dupré Theseider szerint S. Katalin azért írt a magyar király anyjának, mert ebben az időben a pápa és Lajos király között ellentét támadt bizonyos tizedek ügyében (lásd a 68. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget); de azért is, mert a török már Magyarországot is megközelítette. Uo. 164., 6. jegyzet. 101 Szent Pálnak a Galatákhoz írt levele alapján (3,7) azt tartották, hogy a Szentföld a keresztény világ tartozéka. Uo. 164., 7. jegyzet. 108 A levél érdemi része: Függelék 3.
