Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Cierna Lantavová; Dagmar: A nové Madarsko (Korene; vznik a vyvoj ludovej demokracie 1941-1948) (Ism :Póth Piroska-Szarka László) 889
TÖRTÉNETI IRODALOM 889 Igénylistánk nyilván nincs arányban a szerző rendelkezésére álló teljedelemmel, s azzal sem, hogy Sebestény Sándornak a két világháború közötti Magyarország legtöbb kérdésében így vagy úgy állást kellett foglalnia. S hogy a nehézségek áthidalása érdekében sem vállalkozott spekulációkra, esetleg ezek rendszerbefoglalására, azt könyvének kutatási eredményeivel egyenértékű pozitívumának tartjuk. Vargyai Gyula DAGMAR С IE RNA -LANTA YOVÁ: A NOVÉ MADARSKO (KORENE, VZNIK A VYVOJ L'UDOVEJ DEMOKRACIE 1941-1948) Bratislava, Veda 1979. 292 1. AZ ÚJ MAGYARORSZÁGÉRT. A NÉPI DEMOKRÁCIA GYÖKEREI, KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE A három részből álló munka a magyarországi népi demokratikus átalakulás három fejlődési fokát — a fejezetcímek alapján: a demokratikus újjászületés alapozását (1941—1944), a népi demokráciáért folyt politikai küzdelmeket (1945-1947), és a szocialista átalakulás feltételeinek létrejöttét (1947-1948) vizsgálja. Belpolitikai vonatkozásban az új államhatalmi szervezet kialakulását és a pártpolitikai viszonyok fejlődését helyezi a szerző vizsgálódása előterébe. A külpolitikai elemzés lényegében a Magyarország háború utáni helyzetéből fakadó sajátosságok, a békekötés előkészítésére, valamint a szomszéd államokkal való viszony rendezésére tett erőfeszítések kérdései körül csoportosult. Cierna vállalkozásának összefoglaló jellegét a mindhárom részben helyet kapott gazdaságpolitikai fejezet is aláhúzza. A munka célját meghatározó előszó említi a csehszlovák-magyar fejlődés összehasonlításának szándékát is, jelezvén azonban, hogy annak érdemi megvalósítása a szerző készülő kapcsolattörténeti monográfiájának lesz a feladata. A szerző - mint könyve előszavában ugyancsak említi - a kommunista párt tevékenységének kiemelt tárgyalásával kívánta bemutatni a népi demokratikus fejlődés belső erőviszonyainak alakulását. Az új Magyarországért folyó küzdelem egészének bemutatására való törekvés és a KMP vezető szerepének központba állítása - igaz, tudatosan vállalva - elkerülhetetlenül egyfajta arányeltolódást eredményez. Ennek következményeit a magyar ellenállás sajátosságaival foglalkozó első fejezetek is tükrözik. A szerző itt ugyan helyesen hangsúlyozza a kommunisták következetes és egyre fontosabb szerepét az antifasiszta erők megszervezésében, de a szociáldemokraták és a polgári pártok - tömegektől elszakadó s épp ezért jelentőségükből egyre veszítő - akcióinak részletesebb vázlata nélkül a sajátosságok magyarázata aligha lehet teljes. Érdemes utalnunk arra, hogy Bajcsy-Zsilinszky neve csupán kétszer - a Népszava karácsonyi számának szerzői között és az Ideiglenes Kormányba lépő Kisgazda Párt jellemzésében említődik. A népi demokratikus forradalmi átalakulás feltételeiről szólván a szerző röviden utal a szovjet hadsereg által történt felszabadítás és a belső feltételek alakulásának kölcsönhatására. Több más fejezetben is, így például a földreformnak szenteltben, pozitívan értékeli a forradalmi hagyományokból, háborúellenességből, tudatosított szociális igényekből táplálkozó spontán népmozgalmak teremtette „közvetlen demokráciát". Ugyanakkor nem említi a KMP vezetésében a legmagasabb szinten is hangoztatott nézeteket, melyek a magyarországi változásban egyoldalúan csak a felszabadító hadsereg szerepét domborították ki. Márpedig az átalakulás külső és belső feltételeinek valós ismerete nélkül az 1945-ös parlamenti választások eredményeit, a koalíciós erőviszonyokat, a pártok közötti és pártokon belüli polarizálódást, a nem kommunista baloldali pártokban tért hódító harmadik utas koncepciókat sem lehet teljességükben megérteni. A koalíciós pártok jellemzése jó példája Cierna ökonomikus szövegépítésének. Az osztálybázis, az alapvető politikai feladatokhoz és a többi párthoz való viszony, valamint a pártokon belüli helyzet alakulása szolgálnak támpontokként a koalíciós ötösfogat jellemzéséhez. Cierna — tekintettel a munka összefoglaló jellegére, a túlzó egyszerűsítéseket teljes joggal elkerülendő — számos magyarországi
