Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804

808 BABANÁSZISZ SZTERIOSZ munkásosztály kialakulásának folyamata. Ez azonban lassú volt, aminek fő okai: a feudalizmus változatlanul fennálló korlátai, a nemzeti függetlenség és az egységes nemzeti piac hiánya, a külföldi konkurrencia (mely fokozódott a 18. század végén, a 19. század elején), továbbá a görög tőke kereskedelmi, közvetítő (komprádor) jellege. így az 182l-es forradalom előtt Görögországban beszélhetünk előproletariátusról és elő-burzsoáziáról, de nem beszélhetünk kialakult, osztállyá szerveződött, egységes proletariátusról és burzsoáziáról. Ez részint az ázsiai termelési móddal magyarázható, melyben „nem jöttek létre valóságos osztályok", és „a társadalom erősen statikus, mozdulatlan társadalom maradt".1

6 A görög forradalom jellege, közvetlen előzményei és hatása A 18. század folyamán a polgáriasodással párhuzamosan, azzal kölcsönhatásban erősödött a görög nemzeti ébredés folyamata is. Ezt fokozták egyrészt az orosz-török háborúk, másrészt a 18. század végén és a 19. század elején kitört és levert törökellenes görög felkelések, amelyek tömegesebb jelleget öltöttek, mint a korábbi megmozdulások. Ez utóbbiakban a születőben levő görög burzsoázia játszotta a fő szerepet. A görög nemzeti mozgalom összekapcsolódott a polgári átalakulás eszméivel. Erre a folyamatra döntő hatást gyakorolt a francia forradalom, annak eszméi, melyek erősítették mind a polgári, mind a nemzeti tudatot.1 7 A görög és a balkáni nemzeti mozgalom egyik első szervezője Rigasz Fereosz (1757—1798) volt, aki a francia forradalom szellemében nevelkedve s a Direktóriummal kapcsolatban állva, azt tűzte ki célul, hogy felszabadítsa nemcsak a görögöket, hanem az összes balkáni népet és magukat a törököket is, meg akarta teremteni a Balkáni Köztársaságot egy olyan alkotmánnyal, amelynek mintaképe az 1793-as francia Alkotmány lett volna. Forradalmi tevékenységének központja Bécs volt; az osztrák rendőrség azonban letartóztatta, és társaival együtt a török hatóságoknak adta át, melyek meggyilkolták. Rigasz művét a burzsoázia és az értelmiség haladó elemei folytatták. A korabeli európai titkos, társaságokhoz hasonlóan számos görög nemzeti társaság jött létre, amelyek komoly szerepet játszottak a forradalom előkészítésében. A legfontosabb ezek közül az Odesszában 1814-ben megalakult Filiki Etereia (Baráti Társaság) volt, amely tevékenységét az összes európai görög kolóniára (paroikia) és egész Görögországra kiterjesztette. Amint a fenti tényekből is kitűnik: a diaszpóra görögsége fontos szerepet játszott nemcsak a tőkefelhalmozásban, hanem a görög forradalom előkészítésében és megszervezésében is. A Filiki Etereia tagjai egységesek voltak az ország felszabadítására irányuló végső nemzeti cél tekintetében, de nézeteltéréseik voltak a politikai, társadalmi célok és a követendő taktika vonatkozásában. A forradalom előestéjén a szervezet vezetése a konzervatív erők kezébe került: vezetőjévé 1820-ban Alexandrosz Ipszilantisz herceget nevezték ki, aki tisztként orosz szolgálatban állott. A forradalom szempontjából számba jöhető erők a következők voltak: „a görög lakosság, amely a 18. század végén túlszárnyalta a 3 millió főt, a külföldi bankárok és az 16

Berend T. Iván-Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok, a XIX. századi Európában. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979. 15. 1 'Lásd részletesebben Szvoronosz, G. N.: i. m., 58-61.