Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804
KÖZLEMÉNYEK Babanászisz Szteriosz AZ 1821-ES GÖRÖG FORRADALOM ES A KAPITALIZMUS FEJLŐDÉSE GÖRÖGORSZÁGBAN A forradalom előtti görög társadalom jellemző vonásai A görög forradalom objektív és szubjektív feltételei fokozatosan alakultak ki az Ottomán Birodalmon belül. Először ezt a folyamatot tekintjük át röviden, kiemelve a török feudalizmus néhány alapvető jellemző vonását és a kapitalizmusba való átmenet sajátosságait, valamint ezek hatását a görög társadalom fejlődésére. Tulajdonviszonyok szempontjából Görögországra is rányomta a bélyegét a török feudalizmus ama jellemző vonása, hogy a föld tulajdonosa végső soron az állam volt. A feudális űr hatalma nem autonóm, hanem feltételesen átengedett hatalom volt, vagyis csupán olyan mértékben létezett, amennyire a központi hatalom megengedte, eltűrte. Ugyanez vonatkozott a szultántól átruházott földhasználati és adóbérleti jogokra is.1 Görögországban — és néhány más földközi-tengeri országban — a föld egy része az állammal adózási viszonyban levő, lényegében önellátó faluközösség tulajdona volt. Ez a forma kevésbé volt dinamikus, nem ösztönözte a munkamegosztás, a termelés és a csere fejlődését.2 A fenti tulajdonviszonyoknak sajátos osztályviszonyok feleltek meg. A török földesúr lényegében nem tulajdonos, hanem állami tisztviselő, a szultán adóbehajtó ügynöke volt, vagyis a központi hatalom javára töltött be egy alapvető funkciót. A jobbágyság minimális mértékben létezett csak Görögországban és a többi balkáni országban. A parasztok földhöz kötése sohasem öltötte a nyugati feudalizmusra jellemző szigorú formákat. Bizonyos értelemben állami parasztok, az uralkodó jobbágyai voltak.3 Mindez sajátos elosztási viszonyokkal járt együtt. A leigázottak Görögországban is sokféle adót fizettek. A legfontosabb a tized volt. Ehhez csatlakozott számos közvetett és közvetlen, rendkívüli adó. A földjáradékot adók alakjában törlesztették, és kifizetéséért felelősséggel tartozott a faluközösség összes tagja. Ilyen értelemben az „autonóm faluközösség" a gazdasági-társadalmi formáció fontos funkcionális elemét képezte.4 Ily módon a török állam elvette a leigázott népektől a többlettermék zömét — melyet 'Görögország, a diaszpóra görögsége és a fiihellének 1981-ben ünnepelték meg az 1821-es forradalom 160. évfordulóját A cikk ebből az alkalomból, a forradalom emlékére íródott. 1 Vö. Filiasz, V..: Kinonia ke exuszia I. I notha asztikopiiszi (1800-1864). Szinkrona Kimena, Athén 1974, 10-12. 2 Vö. Kádas Béla: A dél-európai országok fejlődésének sajátosságai. Gazdaság, 1976/2, 78—80. 3Lásd Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Átdolgozott és bővített kiadás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1976, 19-22. 4 Lásd részletesebben Szvoronosz, G.N.: Episzkopiszi tisz neoellinikisz isztoriasz. Themelio, 1976,42-43. o., Filiasz, K-i. m., 11-14.
