Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741

746 BAKSAY ZOLTÁN Angliában a szakszervezeti adatok szerint: 1921-ben a tagoknak 16,1%-a 1922-ben a tagoknak 13,1%-a 1923-ban a tagoknak 12,1%-a 1924-ben január-áprilisban a tagoknak 6,3%-a volt munkanélküli, míg a munkanélküliség esetére szóló biztosítás nyilvántartása szerint a munkanélküliek száma: 1921-ben a biztosítottak 14,5%-a 1922-ben a biztosítottak 12,8%-a 1923-ban a biztosítottak 11,2%-a 1924 január-áprilisban a biztosítottak 10,5%-a. Svájcban a munkaközvetítők 1921-ben átlagosan 50 922 1922-ben átlagosan 42 445 1923-ban átlagosan 20 213 1924 január-áprilisban átlagosan 17 566 munkanélkülit tartottak nyilván. Csehszlovákiában a hivatalos statisztikai adatok szerint munkanélküli volt: 1921-ben átlagosan 88 610 1922-ben átlagosan 221 568 1923-ban átlagosan 254 639 1924 január-áprilisban átlagosan 142 244 Hasonló mértékben sújtotta a munkanélküliség hazánkat is, de az általános szegénység és a gazdasági elmaradottság következtében a munkanélküliek helyzete sokkal nyomorúságosabb volt, mint a fejlett tőkés országok munkanélkülieié. A kapitalizmus általános válságának talaján kibontakozó gazdasági világválság időszakában új fordulat állt be a magyarországi munkanélküliség történetében. A munkanélküliség a gazdasági és társadalmi élet állandó kísérő jelenségévé, fő problémájává vált, amely a társadalom minden rétegét, politikai irányzatát állásfoglalásra késztette. A munkanélküliség permanensen tömeges jelenléte Magyarországon a gazdasági elmaradottságban gyökeredzett, és számos tényezőre vezethető vissza. A háborúban vesztes ország gazdaságában jelentkező súlyos problémák élesebben és speciális módon nyilvánultak meg. A béketermelésre történő áttérést itt nem csupán a vesztes országokban jelentkező dezorganizáltság, anyaghiány, gazdasági kimerültség stb. hátráltatta. A Monarchia széthullása és a soknemzetiségű Magyarország felbomlása, a trianoni békeszerződés okozta területi változások az ország gazdasági struktúráját és adottságait lényegesen megváltoztatták. Változások következtek be a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásában, az ipar szerkezeti arányában, a piac és nyersanyag kapcsolatában. Mindez a nemzetgazdaság gyökeres átalakításának történelmi szükségszerűségét tűzte napirendre. Mindenekelőtt a mezőgazdaság versenyképességének biztosítására volt szükség, ehhez elengedhetetlen feltétel lett volna a nagybirtok felszámolása. A régi gazdasági keretek széthullása az ipar lényeges átalakítását is napirendre tűzte. Mindenekelőtt az ország iparosítása vált sürgető feladattá, ami az ország társadalmi struktúrája következtében is nagyon fontos volt. Magyarországon — az agrárországokkal összevetve — aránytalanul nagy volt a népsűrűség. A lakosság sűrűsége megközelítette a fejlett, iparosodott nyugat-európai országok szintjét. Ilyen körülmények között a népesség foglalkoztatottsága, még intenzívebb mezőgazdaság esetén is csak az ipar révén