Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Láng Imre: Az Egyesült Államok "új semlegessége" az 1930-as években 48
68 LÁNG IMRE Egyesült Államok azonos elbírálásban részesítené a támadót és áldozatát. A kilátások arra figyelmeztették a State Departmentet, hogy nem célszerű megkockáztatni a semlegesség ügyének megvitatását a Kongresszusban az elkészült tervezet alapján. Hull l§35^április^. 11-én feljegyzést küldött Rnnsaveltnek. amelyben tájékoztatta a különbizottság munkálatairól, de leszögezte, hogy nem hajlandó sem a kidolgozott tervezetet, sem bármilyen más programot magáévá tenni. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az elnök tanácsadóinak körében és a közvéleményben jelentős nézeteltérések vannak a semlegesség megítélésében, a szenátus vezetői pedig ellenzik a külpolitikai kérdések felvetését, mert ez hátráltatná a belpolitikai tárgyú törvényhozási témák ügyét, s a semlegességgel kapcsolatos viták a küszöbönálló európai háborúval kapcsolatos aggályoknak adnának tápot. A külügyminiszter azzal zárta fejtegetéseit, hogy a semlegesség jogi és politikai vonatkozásainak bonyolultságára való tekintettel helytelen lenne, ha a kormány Jháunilyeri törvényhozási program mellett elkötelezné magát; a kérdést tovább kell tanulj.. - mânÿozni^î-N ......... Hull méltán hivatkozott a semlegesség politikai vonatkozásaira. A semlegesség problematikája a nemzetközi helyzet súlyosbodásával egyre inkább politikai tartalmat kapott^ajogi megfontolásokkal kapcsolatos viták a politikai arénában lejátszódó ese- ' ~ mények kísérőjelenségei voltak. E folyamat leglátványosabb eseménysorozatát a Gerald P. __Nye szenátor-által vezetett bizottság tevékenysége produkálta. Az izolacionista beállított- " - ságú szenátor 1934 februáijában javaslatot tett az amerikai fegyvergyárosok külföldi ügyleteinek kivizsgálására; a szenátusi döntés alapján létrehozott bizottság széles körű adatgyűjtést végzett, majd a birtokába jutott dokumentumok felhasználásával 1934. szeptember elején megkezdte nyilvános meghallgatásait, amelyeken arra törekedett, hogy felderítse a fegyverszállítások hátterét. A közvélemény a fegyvereladásokat elősegítő közbenjárásokról, személyi összefonódásokról, magas állású külföldi kormánytisztviselők megvesztegetéséről értesült. Míg a munkálatok kezdetén a közelmúltban történt visszaélések körülményeit kutatta a bizottság,51 52 addig 1935 elején új szakaszba lépett a tevékenysége: a két évtized előtti eseményekre próbált fényt deríteni. Megkezdte az amerikai bankok és az antant-kormányok 1914-1917 közti kapcsolatainak vizsgálatát, felszólította a bankokat az akkori tranzakcióikra vonatkozó levelezés bemutatására, 51 Hull 1935. április 11-i feljegyzése Roosevelt számára. FRUS 1935. Vol. I. Washington, 1953. 332. SJA Nye-bizottság eleinte főleg a latin-amerikai országokba irányuló fegyverszállítások ügyét vizsgálta, de foglalkozott a hadiipar német, török és kínai kapcsolataival is. A vonatkozó dokumentumokat 1. FRUS 1934. Vol. 1. 428-448. - A latin-amerikai tranzakciókról kiszivárgó hírek diplomáciai tiltakozásokat váltottak ki. Hull a jószomszédsági politika kezdeti eredményeit féltette, amelyeket az amerikai államok 1933, december 3. és 26. között Montevideóban tartott konferenciáján ért el. Az Egyesült Államok delegációját vezető külügyminiszter bejelentette a konferencián, hogy elfogadja az amerikai államok jogairól és kötelezettségeiről szóló egyezmény 8. cikkét, amely kinyilvánította: „Egyetlen államnak sincs joga beavatkozni egy másik állam belügyeibe és külügyeibe.” Az Egyesült Államok intervenciói ellen irányuló deklaráció elfogadása Washington szándékai őszinteségének bizonyítását célozta. Hull másik gesztusa a kereskedelmi kapcsolatok libaralizálásának meghirdetése volt. A külügyminiszter kereskedelmi programja az Egyesült Államokba exportáló latin-amerikai országok számára az eladási lehetőségek növelésének perspektíváját ígérte. A montevideói konferenciára 1. Hull: L m. 308-341.;FZaff: Cordell Hull 1933-44. 153-164.
