Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Eperjessy Géza: Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban 711
734 EPERJESSY GÉZA A kb. 20 ezer lakosú Székesfehérvárott csak 1837-ben engedélyezték két zsidónak a beköltözést — de igen magas taksa mellett: „egytül-egytül 1000 Ft (fizettett be) váltókban a kamarási cassába .. ,"148 Figyelemre méltó, hogy a letelepedési engedély megadását illetően a magisztrátus sem volt egy véleményen. A „kisebbség" különvéleményét terjesztette föl a Helytartótanácshoz, tiltakozva a beköltözés megengedése ellen. Arra hivatkoztak, hogy a városi kiváltságlevél szerint „egyedül a magisztrátus joga a zsidókat és cigányokat beengedni vagy nem beengedni".14 9 A fentebb idézett „beengedni" (admittere) kifejezés pedig csak az 1—2 napra (!) való bebocsátást jelentheti — szerintük.15 0 A városi kiváltságlevél alapján a nem katolikusokat sem tűrték meg Fehérvárott, s II. József türelmi rendeletéig, ill. az 1790. 26. tc-ig „még a protestáns vallású keresztény hazafiaknak sem volt lakása a városban megengedve". Ezért kéri a magisztrátusbeli kisebbség „a további zavarok (!) eltávoztatására ... a tanácsi többség végzését, (amelyet)... a zsidók bészállításából képzelt nagy boldogság reményétől elragadtatva . . . határozott el . . .", megsemmisíteni, s a zsidók által befizetett összegeket visszafizettetni. A tanácsi „többség" a liberális eszmékre, s a terménykereskedelemmel foglalkozó zsidóktól remélhető felvirágzására hivatkozik. Érdemes szó szerint idézni érvelését:,,... ezen vármegyébe helyezett lovasberényi számosabb kereskedő zsidók avégett folyamodtak hozzánk, hogy városunk kebelében a lakhatást nékiek megengedjük ..., a józan felvilágosodás előrehaladtával a zsidók elleni vallásos előítéletek homálya már eloszlik, . . .Pest városa közelléte miatt itt semmi kereskedés nem lévén, a kereskedésnek, mint a nemzeti jólét egyik főeszközének ... felsegélését a természtményékkel és gyapjúval, vidékünk e bő áldásával főképpen kereskedő zsidók itt lakhatása által . .. „remélhetjük - írják fölterjesztésükben.151 A törzsökös polgárság azonban sokáig nem tudott belenyugodni a megszokottnál — a vidéki mestereknél, a kontároknál, az önállósodni kívánó legényeknél — sokkal mozgékonyabb konkurrenciának a bebocsátásába. Ismeretes a népgyűlés 1848. április 5-i azon határozata, amely szerint a zsidóknak el kell hagyniok a várost.15 2 Az esemény mindmáig legalaposabb krónikása úgy tudja, hogy egy Kucz nevű kalapos mester izgatására hozták e határozatot.15 3 Az 1848. évi zavargásoknak azonban Fehérvárott is voltak előzményei, amint azt a városi tanácsnak a Helytartótanácshoz intézett fölterjesztéséből tudjuk, amelyben a felsőbbséget a „zsidóknak (a) királyi városokban polgári képességre emeltetése ellen . .. támadt .. . mozgalmak"-ról tudósítja. A város ezeket az „öszvesereglések"-et „meg" 148 Uo. 1841/6/11. - A fehérvári zsidókkal kapcsolatban részletesebben: Eperjessy Géza: Székesfehérvár kézműipara a XIX. század első' felében. (Sajtó alatt.) 14 *„. . . iudeos et zingaros admittere vei non admittere . .." 150 A 19. sz. elején csak a vásárok idején engedték be a zsidókat, de a város rendelete értelmében még az éjszakát sem tölthették a városban. Balázsi László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a 19. század első évtizedeiben Fejér megyében. Fejér megyei Tört. Évkönyv. 7. Székesfehérvár., 1973. 111. 151 OL Ht. Dep. Civ. 1841/6/11. 15 2 Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. Székesfehérvár, 1978. 28. 153 L. Lauschmann Gyula kéziratos munkáját a Fejér Megyei Levéltárban. A szerző a zsidóellenes zavargást részben szóbeli források alapján dolgozta föl. A népgyűlés határozatát a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság által kiküldött Pulszky Ferenc teljhatalmú kormánybiztos az 1840. 29. tc-re hivatkozva semmisítette meg.
