Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Eperjessy Géza: Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban 711
732 EPERJESSY GÉZA le.1 3 1 A helybeli céhes sütőmesterek tényleg szóvá tették, hogy a nemesi telkeken élő s „mesterséget sohasem tanult" zsidó pékek keresztény legényeket alkalmaznak. Ezek a zsidók így nemcsak mesterségükbe avatkoztak, hanem megsértik az 1840. évi törvényeket is a keresztény legények tartásával, akiket ráadásul, mint kontárokat dolgoztatnak.132 A keresztény pékeknek különben nem ez volt az első panaszuk a kontárok és zsidók ellen, akik többnyire nemesi telkeken találtak védelmet, így pl. 1818-ban is támogatást kértek ellenük a városi hatóságoktól.13 3 A csupán polgárjoggal rendelkező lakosokat illető kocsmáitatás gyakorlását — természetesen — Komáromban sem engedték meg a zsidóknak. Egy zsidót pl. 1842-ben azért utasítottak el, mert az 1647. évi 78. tc. szerint még a nemeseknek sincs megengedve a bormérés, ha nincsenek a polgárok közé fölvéve.1 3 4 A törzsökös polgároknak többnyire még akkor is sikerült a zsidók működését megakadályozni vagy korlátozni, ha nem volt megújított céhkiváltságuk. így tiltották el pl. a komáromi fazekasok a zöld edényekkel való kereskedéstől egy zsidót, aki az edényeket vidéken, ill. helyben vásárolta föl. Figyelemre méltó, hogy a Helytartótanács is helybenhagyta a városnak ezt a döntését, mintha a fazekasoknak tényleg lett volna érvényes privilégiumuk.135 Befejezésül vizsgáljuk meg a zsidó iparűzők helyzetét néhány dunántúli szabad királyi városban. A zsidó iparosokkal és kereskedőkkel szemben pl. a pécsi céhes mesterek éppen úgy élvezték a városi hatóság támogatását,136 mint a magyarországi városokban általában. Noha nem sok idő telt el azóta, hogy néhány zsidó családnak engedélyezték Pécsett a letelepedést,13 7 1848 tavaszán mégis azon a címen akarták őket eltávolítani, hogy engedély nélkül laknak a városban.13 8 A gabonakereskedés egyik legjelentősebb központjában, a mintegy 17 ezer lakosú Győrben nem került sor zsidóellenes zavargásokra 1848 tavaszán.13 9 A győri polgárságnak viszont 1848 nyarán is az volt az álláspontja, hogy nem kívánja az ott lakó zsidók számát szaporítani; s amíg e kérdést a törvényhozás nem rendezi, csupán a nyerstermékekkel való kereskedést engedélyezik a zsidóknak, köztük is csak a Magyarországon születetteknek, akik bizonyítani tudják becsületességüket.140 A győri céhes mesterek olykor még a megye támogatását is megszerezték a zsidó kereskedőkkel szemben, amint azt 1813. évi limitáció bizonyítja. A mesterek panaszolták, hogy a bőrt és a gyapjút a zsidók sok helyütt előre „elkapdozzák", azért ők kénytelenek 131 Fényes, 1851. 11.238. 13í OL Ht. Dep. Civ. 1842/18/14 133 pseudo magistros (et) judeos ... in curiis nobilitaribus. . . damno . . . magistiorum et pernicie gremialium civum . .." Uo. 1818/41/19. 13 4Uo. 1842/18/11. 135Mivel a céhkiváltságot a Kancellária adományozta, máskor is előfordult, hogy a Helytartótanács nem volt pontosan tájékozva a privilégium létezéséről. Ugyanakkor számos helyen céhszerű keretek között működtek az iparosok régi kiváltságlevelük alapján anélkül, hogy azt megújították volna. Eperjessy, 1967. 42-55. stb. 136 Részletesebbeni-Eperç'ewy, 1979. 237-274. 137 L. a 9. jegyzetet! 13 'Bernstein/l898. 54. 79-80. 13 5 Bemstein/l 898.54. Balázs/l 980. 234. ' i 0 Bernstein/l898. 82.
