Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Knapp Éva: Remete Szent Pál csodái 511
REMETE SZENT PÁL CSODÁI 553 Az elemzés végére érve megállapíthatjuk, hogy Budaszentlőrinc az országos jelentőségű zarándokhelyeknek abba a csoportjába tartozik, ahol egy szerzetesrend által patrónusként tisztelt szent ereklyéje volt a kultusz középpontja. A mirákulum-följegyzések számos új részlettel gazdagították nemcsak, a kegyhely történetére, hanem az adott időszakra vonatkozó általános ismereteinket is. Ha néha úgy tűnt is, hogy az egyes esetleírások pusztán apróságokat tartalmaznak, a kritikai vizsgálat során az eredeti hermeneutikai összefüggésből kiemelt mozaikkövek összeállításával egy rendkívül árnyalt, szemléletes, valósághű kép tárult föl előttünk. Ez a kép lényegében a középkor végén mozgásba lendülő vallásos élet átmeneti vonásait tárja elénk: a vallásos tudatban archaikus és új, az időben előre mutató elemek élnek együtt.320 így például egyrészt nem találtunk nyomot a barokkban majd oly gyakorivá váló közösségi, csoportos búcsújárásra, a képviseleti zarándoklatra, s az egyszerre több helyet érintő zarándoklatok is a koraközépkor távolsági zarándoklatainak a maradványait őrzik. Az archaikus vonások közé számíthatjuk a koncentrikus szakralitás törvényét, valamint az értéke alapján meghatározható adományok jelenlétét is. Másrészt viszont a vallásos cselekményben bekövetkezett változásra utal a köszönő jellegű zarándoklatok túlsúlya a kérő szándékú zarándoklatokkal szemben, s ezzel állítható párhuzamba az emlékjellegű felajánlások megjelenése is. Az így kialakult kép szinte magában hordja továbbrajzolásának szükségét, az összehasonlítás igényét más hasonló jellegű kutatásokkal. Sajnos azonban a magyar tudományosság még csak az elején tart a mirákulum-irodalom vizsgálatának, s nem rendelkezik az összevetésre lehetőséget nyújtó nagyobb mennyiségű adatföltárással.321 Pedig csak ennek a forráscsoportnak a részletes elemzése, mikrovizsgálatok sora teszi majd lehetővé, hogy előrelépjünk a középkori magyar népi vallásosság oly sokáig reménytelennek tartott kutatásában, s megfigyeléseinket beillesszük az európai kultusztörténet általánosabb összefüggéseibe. Knapp, Éva LES MIRACLES DE SAINT PAUL L’ERMITE (Analyse de la description des miracles liés à la relique de Budaszentlőrinc) (Résumé) Les recherches relatives au culte des saints dans la Hongrie médiévale se heurtent aux plus grandes difficultés à cause du petit nombre de groupes homogènes de sources documentaires qui permettent l’analyse approfondie du culte de tel ou tel saint. En dehors des actes des procès en í,0Vö.: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971 257—274. és Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973 150-151. 3 31 Árpádházi Margit és Kapisztránói János szenttéavatási jegyzőkönyveit különböző szempontból vizsgálja Lovas Elemér: Árpádházi Boldog Margit élete. Budapest 1939 és Mezey László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. Budapest 1955, illetve Fügedi Erik: Kapisztránói János csodái. Századok 111. évf. 1977 5. sz. 847-898. A pálos máriavölgyi kegyhely barokk kori mirákulumföljegyzéseit elemzi Pásztor Lajos: A máriavölgyi kegyhely a XVII— XVIII. században. Budapest 1943
