Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Knapp Éva: Remete Szent Pál csodái 511
520 KNAPP ÉVA kiegészítik egymást, s így több adat teljesebb értékeléséhez nyújtanak segítséget.61 Kiindulási alapként általában Hadnagy Bálint 1511-es munkájának leírásait vesszük, s szükség esetén ezt egészítjük ki az itt nem említett, de más forrásokban felsorolt esetek példáival. A felhasznált forrásoknak a csodaleírásokból kihámozható egymáshoz való föltételezett viszonyát az 1. melléklet szemlélteti. A hat forrás összesítve 102 önálló 1. melléklet Országos és rendi szóbeli hagyomány-------♦•feltételezhető hatás 1232.--------►közvetlen hivatkozás----------a felhasznált források 6 1 Első pillantásra meglepőnek tűnhet az egymástól meglehetősen nagy időbeli távolságban keletkezett források együttes, azonos szempontok alapján történő vizsgálata. Ez az érzés még fokozódhat, ha arra gondolunk, hogy Hadnagy Bálint és például Fuhrmann munkája egészen más történelmi helyzetben, más igények kifejezéseként jött létre: Hadnagy Bálint elsődleges célja könyvével a virágzása teljében levő rend felfogásával ellenkező munkák kiszorítása volt, a búcsújárók szükséglete és a propagandisztikus cél itt még meglehetősen háttérbe maradt. Másképp áll a helyzet Fuhrmann-nál, aki magyar nyelven is kiadott munkájával a rend újrafölvirágzását akarta elősegíteni, s a vallásos épülés szándéka mellett már nem az ereklyének, hanem a pálos rendnek akart új tisztelőket szerezni. Míg a középkorban a mirákulumok a vita et miracula-program keretében a hagiográfia szerves részét képezik, addig a barokkban a középkori ereklyékhez kapcsolódó mirákulumok hitelesítő ereje fokozatosan háttérbe szorul, s a vita-hoz és legendákhoz kapcsolódva pusztán illusztratív szerepet töltenek be. De éppen a mirákulum-irodalom mint sokfélesége ellenére is évszázadokig hasonló keretek között mozgó műfaj a legfőbb biztosíték arra, hogy ebben az esetben nem vétünk a forráskritika szabályai ellen, ha a későbbi korban keletkezett forrás adatait — kellő körültekintéssel — korábbi időkre vetítjük vissza.
