Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - 800 éves a magyar hivatali írásbeliség (Borsodi Csaba) 450
BESZÁMOLÓ 457 nyilvántartás volt forgalomban. Szintén nagymértékben terhelte a jegyzőket a többoldalú alárendeltség. Egy jegyzőnek 99 feljebbvalója volt, akik ugyanazon időben bárhova kirendelhették, és nem teljesítés esetén még meg is bírságolhatták. Ennyi példából is kitűnik, hogy rendkívül nehéz helyzetben volt a jegyző. A racionalizálási reform a jegyzők helyzetét is lényegesen javította volna, de a háború kitörése miatt bevezetésére nem került sor. Vargyai Gyula: A legújabbkori magyar katonai igazságszolgáltatás Írásbeliségének néhány kérdése Előadásában a szerző olyan probléma feldolgozását vállalta, amelyről az eddigiekben még nem jelent meg sem tudományos munka, sem forráskiadás. Az előadást két részre lehet tagolni. Az első szakaszban 1941-ig, a második a háborúba történt belépés utáni időszakot tárgyalja Vargyai Gyula. 1941-ig a Legfelső Honvédtörvényszék mellett két honvédtörvényszék - a bécsi döntések után négy - működött. ítélkezésükben még a legneuralgikusabb pontokon, a polgári személyek ellen lefolytatott perekben sem fedezhetünk fel anomáliákat. Változás lehetőségét kínálta azonban az az 1941 áprilisában kelt kormányrendelet, amely a hadra kelt seregben a bűnvádi eljárás gyorsításáról és egyszerűsítéséről intézkedett. Ez kimondta, hogy meghatározott esetekben mellőzni lehet a nyomozó eljárást és a büntetőindítványt, a főtárgyalásról pedig nem kell jegyzőkönyvet vezetni. Érintette az írásbeliség alakulását a statárium ismételt kiterjesztése. Ezek mellőzték a nyomozati eljárást és a vádiratot. Még ezeken az egyszerűsítéseken is túlmutat a tábori bíróságok és a vezérkari főnök bíróságának gyakorlata. A tábori bíróságok nagyon rövid eljárást folytattak, kevés írásos anyaggal, a vezérkari főnök bírósága pedig szinte azonos sztereotípiák szerint dolgozott. Vargyai Gyula két típust mutatott be, az általa délvidékinek, ill. kárpátaljainak nevezettet. Külön típus volt még a baloldaliak elleni perek esetére is. Ezek a nem hagyományos ítélkezési formák lehetővé tették a peren kívüli eljárást, és az államhatalom számára azt, hogy ellenfeleit ne elítélje, hanem megsemmisítse. Szabó Ferenc: A gyomai Kner-nyomda közigazgatási nyomtatványkiadó tevékenységének főbb jellemzői „Közhelynek tűnő megállapítás, hogy az utóbbi kétszáz esztendő magyarországi hivatalos írásbeliségében egyre nagyobb arányban terjedt a nyomdai úton előállított űrlapok (blanketták) használata, nemkülönben a nyomdai sokszorosítású iratok megjelenése. E mondattal kezdette előadását Szabó Ferenc, majd a továbbiakban a történeti segédtudományok egyik elhanyagolt ágával foglalkozott. A hivatalos nyomtatványok az írásos források fontos hordozóelemei, ezért több figyelmet érdemelnének. A Gyomán 1882-ben alapított Kner-nyomda a felszabadulásig az egyik legfontosabb előállítóhelye volt a hivatalos nyomtatványoknak. Először 1898-ban adott ki nyomtatvány-mintatárat Kner Izidor, amelyben közel másfélezer féle ügyviteli nyomtatványt ajánlott, elsősorban a
