Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Ágh Attila: "Középkori elmaradottság" és "modern alulfejlettség" 3
„KÖZÉPKORI ELMARADOTTSÁG” ÉS „MODERN ALULFEJLETTSÉG”37 Holott a város nem a haladás hordozója és szigete, hanem egy társadalmi rendszer koncentrált kifejeződése: „a város egy társadalmi forma, amelyben a társadalmi viszonyok egy nagyobb rendszerének tulajdonságai koncentrálódnak, és intenzívebb formát öltenek. .. olyannyira, hogy a város formális ismertetőjegyei már önmagukban véve úgy jelennek meg, mint egy különálló társadalmi realitás tulajdonságai.”79 Abrams szerint ez a túláltalánosítás jelentkezett a Dobb-Sweezy-vitában is, pedig „A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet nem merül ki a városok felemelkedésével kapcsolatos átalakulások leírásában, hanem a különböző csoportok harcát mutatja be a feudalizmuson belül a kisárutermelés feletti uralomért és a kereskedelmi haszonért. Az egyes városok úgy jelennek meg, mint ennek a harcnak a különböző politikai megoldásai”.80 Abrams ezért szembefordul a városi gazdaság abszolutizálásának mai képviselőivel is, mindenekelőtt Wallerstein nézeteinek kritikáját fogalmazza meg: „Wallerstein, akinek ambiciózus kísérlete az általános gazdaságtörténet rekonstrukciójára pedig arról nevezetes, hogy eloszlatja a városi jelenséghez való közvetlen kötődést, mégsem tud ellenállni a városi elmélet egyik formájának, nevezetesen azt állítja, hogy a szimbiotikus vagy kreatív városok csak a 16. század végén jelennek meg ... Wallerstein munkája jellegzetes képviselője annak a megközelítésnek, amely elveti a városi jelenség egységességének eszméjét, de megpróbálja megmenteni a város strukturális realitása lényegét a városok típusai megkülönböztetésével.” Nincs módunkban most a városok középkori fejlődése weberi elmélete és annak Wallerstein-féle folytatása elemzésébe belebocsátkozni, megelégednénk ehelyütt egy ismételt utalással Wallerstein világkapitalizmus elméletének „smithiánus” eredetére a városi gazdaság mitizálása oldaláról.81 Az „alulfejlettség” irodalma és a történeti városszociológia kapcsolatát a legerőteljesebben J. Merrington: Város és falu a kapitalizmusra való átmenetben (1975) c. tanulmánya fogalmazza meg, visszanyúlóan a városi gazdaság mítosza 18. század végi eredetéig: „A város-falu viszony központi jelentőségét a kapitalizmusra való átmenetben Nyugat- Európában és, ami még fontosabb, a városi fejlődés azonosítását a kapitalizmussal és a haladással már a kapitalizmus eredetével foglalkozó legkorábbi elméletek megfogalmazták, nevezetesen a 18. századi politikai gazdaságtan. A polgári társadalom új és forradalmi történetének exponensei - Smith, Steuart, Ferguson és Millar — számára a munkamegosztás és a piac eredete a civilizáció » kereskedelmi szakaszában * a város és a vidék szétválásaként volt megragadható.”82 A Smithtől és más gondolkodóktól induló evolucionista elméletek, amelyek tengelyében a városi gazdaság történetfilozófiai mítosza volt, vagyis a városok és a városi középosztály több évszázados töretlen fejlődésére építet-79A Past and Present c. folyóirat vitája a városról Towns in Societies, Essays in Economic History and Historical Sociology (Cambridge University Press, 1978.) címmel jelent meg Ph. Adams szerkesztésében; idézetünk I. m. 9-10. 80Uo. 13. 81Uo. 15. Weber nézeteinek elemzése és bírálata végigvonul az általunk fentebb említett városszociológiai köteten, de értó' bemutatását megtaláljuk már A. I. Nyeuszihin korai írásaiban is (a Problemi evropejszkovo feodalizma, Nauka, Moszkva, 1974. c. kötetben, 472-500.), ill. a mai polgári városszociológia kurrens kritikáját illetően lásd O. N. Janickij: Urbanizacija i szocialnie protyivorecsija kapitalizma c. munkáját (Nauka, Moszkva, 1974,17-19, 67—78. stb.). •V. Merrington: Town and Country in the Transition to Capitalism, in: Transition. Id. kiad, 170.
