Századok – 1983

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Stier Miklós: Uralkodó elit; kormányzati hatalom - kormányzó réteg a Horthy korszakban 434

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Stier Miklós URALKODÓ ELIT, KORMÁNYZATI HATALOM-KORMÁNYZÓ RÉTEG A HORTHY-KORSZAKBAN Az alábbi - jórészt csak vázlatosnak minősíthető — fejtegetéseket két körülmény tette lehetővé. Az egyik az, hogy Márkus László immár több mint másfél évtizede az ellenforradalmi korszak hatalmi berendezkedésének kutatásában úttörő jelentőségű tanul­mányt tett közzé a Horthy-rendszer uralkotó elitjéről a Történelmi Szemle hasábjain, ahol a dolgozathoz kapcsolódó rövid összefoglalás is megjelent a tanulmány vitájáról, amelyet a Történettudományi Intézet rendezett;1 a másik pedig az, hogy a további feltáró munka ismét új szempontokat vetett fel: a kormáynzati hatalom—kormányzó réteg kérdéseit.2 így szükségessé vált a címben jelzett problematikának — legalábbis az első megközelítés igényével történő — végiggondolása. Ezt az igényt csak erősíti továbbá az a körülmény is, hogy megítélésünk szerint — minden e téren elért eddigi eredmény után is — szükséges lenne a Horthy-korszak történetének olyan típusú összefoglalása, amely a kutatások közben felmerült és fel­gyülemlett módszertani és metodológiai, szemléleti és tartalmi újításokat hasznosítaná. Ehhez is szeretnénk szerény adalékot szolgáltatni alábbi tanulmányunkkal. * Történeti irodalmunk — kevés kivételtől eltekintve — két hatalmi szférát szokott megnevezni: a gazdasági és a politikai hatalom szféráját. Rendszerint olyan megfogalmazá­sokat olvashatunk, hogy a társadalom bizonyos polgári rétegei a tőkés átalakulás folya­mán kezükbe vették a gazdasági hatalmat, s ennek utána megindították a harcot a politikai hatalomban való nagyobb részesedésért, avagy egyenesen annak kizárólagos birtoklásáért. Magyarországon ez a folyamat a 19. század második felében és a 20. század 'Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről (vita és hozzászólások) Történelmi Szemle, 1965. 4. sz. 449-468. 1 Politikai hatalom és kormányzati hatalom, illetve uralkodó osztály és kormányzó réteg elkülönülésének és egymáshoz való viszonyának kérdését Rártki György vetette fel először Kónya Sándor disszertációjáról írott opponensi véleményében. (Beszámoló Kónya Sándor kandidátusi disszer­tációjának vitájáról Századok, 1966. 4. sz.) A gondolatot - részletesebb kifejtés igénye nélkül átvettük egy a kormánypárt társadalmi, politikai összetételének változásait vizsgáló tanulmányunkban, amelyben az egész kormánypártot a kormányzati hatalom egyik összetevőjeként kezeltük. (Sípos Péter-Stier Miklós- Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében (1931-1939) Századok, 1967. 3-4. sz.) A kormányzati hatalom szisztematikus meghódításának fo­lyamatát konkrétan a Gömbös-kormány idején a kormánypárt fasiszta jellegű átszervezésének csődjé­hez (1935-36) c. tanulmányunkban tekintettük át. (Századok, 1971. 3-4. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents