Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Galántai József: Az első világháború (Ism.: Józsa Antal) 237
240 TÖRTÉNETI IRODALOM légiója a háború kezdetén egy lengyelországi cárizmus-ellenes felkelés eszköze volt, és Galíciából került beetetésre. A lengyel ügyek alakulása még a magyar politikusok koncepcióit is befolyásolta, s így erről többet adhatott volna a könyv, miután a szerző saját levéltári kutatásaira is támaszkodhatott volna. A gorlicei áttörés után a kezdeményezés keleten a központi hatalmak kezébe ment át, a cári csapatok kiürítették Lengyelországot. A kezdeményezést 1916 nyarán a Bruszilov-offenzíva révén az oroszok igyekeztek visszaszerezni, s ezzel egyidőben megtörtént Románia hadbalépése is az antant oldalán. Kellő irányt tartva követi a könyv a nyugati front harcait: 1915-ben az állásharc feloldására tett elkeseredett kísérleteket, az 1916-ban kibontakozó felőrlő harcokat, a tengeralattjárók fokozottabb bevetését német részről. Kellő megvilágításba kerülnek az olaszországi harcok, az Isonzo menti sorozatos csaták. A jelentőségének megfelelő figyelemmel mutatja be a szerző a háborús célok evolúcióját, német részről a „Mitteleuropa”-terv sorsát, az osztrák—magyar hadicélok konkretizálását Szerbia lerohanása után, az antant európai hadicéljainak az alakulását, az antant részéről Törökország felosztására kialakított elképzeléseket, a török, a bolgár, a román hadicélok alakulását. A szerző által kialakított arányoknak megfelelően ismertetésre kerülnek a különböző indítású békekísérletek, a háborúellenes forradalmi mozgalmak, melyek a döntés éveiben, 1917-1918-ban kerülnek előtérbe. Az élőerőt és hadianyagot felőrlő csaták légkörébe berobban a cári önkényt megdöntő polgári demokratikus forradalom, s ezzel egybeesik az Egyesült Államok hadbalépése az antant oldalán. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek meg, amely — mint ezt a szerző meggyőzően bemutatja — nem hozta meg a várt eredményt. 1917 tavaszán a nyugati arcvonalon kibontakozó antant támadás sem hozta meg a döntést. Kudarcot szenved a nyári Kerenszkij-offenzíva, a központi hatalmak csapatai visszafoglalják Kelet- Galíciát, az orosz hadvezetés feladja Rigát. 1917 őszén az osztrák-magyar és német csapatok Caporettónál áttörik az olaszok frontját, december elején elérik a Piave folyó vonalát. Az olasz haderő átszervezésre szorul, csak a szövetségesek segítségével szilárdul meg az arcvonal. Az olaszok tehermentesítése céljából november 20-án az angol hadsereg páncélosok tömeges alkalmazásával intézett támadást a német védelem ellen. Az áttörést azonban nem tudta kimélyíteni. A könyv nemcsak a gyarmatokon, a tengereken folyó küzdelemmel foglalkozik, hanem a Balkánon folyó harcok érdemi tárgyalása mellett kitér a törökországi arcvonalakon folyó küzdelmekre is, amely a háborúról magyar nyelven hozzáférhető irodalmat tekintve hézagpótló szerepet is tölt be. Az oroszországi szocialista forradalom és az ezt követő fegyverszünet Oroszország kilépését eredményezte a háborúból. Az orosz példának ezt követően először a központi hatalmak hátországában és csapatainál lett szerepe. A breszti béke aláírása után a német hadvezetés - még az amerikai erők zömének a beérkezése előtt - döntést akart nyugaton kierőszakolni. A szerző helyesen mutatja meg, hogy az erők viszonylag egyenlőek voltak, a keletről nyugatra átcsoportosítptt német erők nem hoztak létre hadászati fölényt. Az 1918 tavaszán indított német támadások - bár területnyereséggel jártak - nem tudták megtörni a francia és angol haderőt. Ugyanez történt az olaszországi arcvonalon is. 1918 nyarán és őszén az antant ellentámadása bontakozott ki, amely a bolgár, majd ezt követően az osztrák-magyar és német haderő összeomlásához vezetett. A könyv átfogó képet ad a fegyverszünet-kérés történetéről, Bulgária, Törökország, az Osztrák- Magyar Monarchia és Németország kapitulációjáról. A szerző nem tekinti feladatának a háborút követő béketárgyalások részletes nyomonkövetését, az aláírt békeszerződések kimerítő ismertetését, hanem utószó formájában rajzol egy tényszerű összefoglaló képet arról a változásról, amit a háború okozott a világ politikai térképén. Azok, akik a háború alatt fellángoló forradalmi mozgalmak részletkérdéseit vagy az egyes arcvonalak harcászati részletproblémáit keresik a könyvben, bizonyára csalódnak. Mindenesetre az adott terjedelemben nehéz megválasztani a megfelelő arányokat a hadiesemények és a politikai történések között, a szerző egy sajátosan egyéni megoldást választott, amely élvezhetővé, közérthetővé tette mondanivalóját. Az érthetőséget segíti elő az áttekinthető térképvázlat-anyag, amely az egyes hadszínterek hadműveleteit szemlélteti. Galántai József könyve az első világháborúról magyar nyelvű történeti irodalmunkban régen várt hézagpótló mű, széles olvasóközönségnek szánt, történelemszemléletünket fejlesztő, gazdagító alkotás. Józsa Antal
