Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
202 VITA bánat mindígre egy bánat marad”. Igaz, hogy a Kisgazdapárt vezérében nem bízott feltétlenül, 45 és 46-ban valahogy érezte, hogy ez a párt lesz a mentőcsónakja a reakciónak és mindazon politikusoknak, akik meg akaiják az országot a szocializmustól „menteni”; a Kisgazdapárttól nem félt, de a Kisgazdapárt új tagjaitól — igen. 490. old. Mit tehet az aggastyán, aki nem tartozik párthoz, egyházhoz, maffiához, csak botjára és felesége karjára támaszkodik? Hogyan őrizheti meg integritását, ha ténylegesen vissza akar térni a politikába, s nem éri be a múltjának járó dísz-pozíciókkal? Ezek a gondok gyötörték Károlyit a hosszú és számára eseménytelen esztendőben, mely Magyarország felszabadulása és hazatérése között eltelt. Hajdú Tibornak megvan a különös adottsága arra, hogy hősét felismerhetetlenné tegye azok előtt, akik ösmerték! Nem tudom Károlyit elképzelni, ahogy saját integritása fenntartásán gyötrődik, ő gyötrődött, az igaz, de nem saját szerepén, nem saját magán, de azon, hogy lehetséges-e egy korrumpált, fasiszta mentalitással megmérgezett országban az igazi, tiszta szocializmust fenntartani. A saját integritására nem gondolt, mert nem is akart az aktív politikában részt venni. Többen fordultak hozzá, hogy alakítson pártot. Ezt a legerélyesebben visszautasította. Még a Londoni Magyar Tanácsot is 1945. április 15-én feloszlatta, valamint az „Új Demokratikus Magyarországért” mozgalmat júniusban, és a Károlyi Mozgalom Klubját is. A többi klub tovább élt. 493. old. Károlyi tényleg haza akart jönni, tehát nem zavartatta magat a meghívás kisebb-nagyobb ellentmondásaitól. Hogy ezután még öt hónapig tartott, amíg összeszedte magát, az a fenti okokon kívül a már említett szerencsétlen szokásával magyarázható: már fiatalabb korában is addig halogatta a kényelmetlen döntéseket, amíg el is veszítették aktualitásukat. Itt teljesen téved a szerző. Károlyi számára nem volt kényelmetlen a döntés, mert már eldöntötte, hogy hazamegy. De a Szövetséges Ellenőrző Bizottság csak 1946-ban adta meg erre az engedélyt. Úgy látszik, hogy Rákosinak nem is feleltek ebben az ügyben. (Rákosi azt írta, hogy háromszor is fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz.) Károlyi azonban nem akart hazasietni, csupán Rákosi hívására, de azt akarta, hogy az egész parlament egységesen rehabilitálja és megsemmisítse a „Lex Károlyiét, az őt terheld bírói ítéleteket, amelyek árulónak bélyegezték meg. Nem akart az elnökválasztás előtt hazamenni, mert nem akart jelenlétével nyomást gyakorolni, hogy őt válasszák meg. Azért, hogy megtartsa az eszme tisztaságát és ne mocskolja be a megalkuvás az igazi szocialista elveket, amelyek felé az őszirózsás forradalom 1918-ban és a kommunista forradalom 1919-ben tartott. A békekötés előtt nem volt fontos a köztársasági elnök személye sem! Károlyi nem irigyelte sem Benes, sem Masaryk sorsát! (Masaryk a halálba menekült.) És utoljára, de nem kevésbé fontos volt Károlyinak az, hogy én megbetegedtem. Régi beteg. ségem kiújult, és két hónapig feküdnöm kellett. Nem akart egyedül hagyni London-
