Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 173 jövőjét illető nagypolitikai kérdésekben javaslatokat vagy tanácsokat adjanak az angol külügyminisztériumnak. Az angol elzárkózás különösen az emigráció „reálpolitikus” részét érintette kellemetlenül, mert ebben az időszakban elsősorban már ők fáradoztak leginkább az ország „megmentésén”. A deklaráció kibocsátására irányuló tervek is Révaitól származtak, az ez irányú kérést ő meg is beszélte Robertsszel, a Központi Ügyosztály vezetőjével, és külön levélben is kérte annak támogatását.93 Az elutasítás időben nagyjából egybeesett Magyarország hadszíntérré válásával. E két tényező a Tanács tevékenységét végleg a propaganda- és felvilágosító munka kereteibe szorította be. Ebben az időszakban Károlyit és a Tanács tagjainak többségét már az eljövendő fegyverszünet és a felszabaduló országrészeken kialakuló új helyzet foglalkoztatta. Az elnök véleménye az volt: „Ha a fegyverszünetet megkötik, a Tanácsnak voltaképpen megszűnik a létjogosultsága. Legalábbis ez az én véleményem, ami nem egyezik a többi tanácstagéval. Én ugyanis úgy látom, hogy a fegyverszünet után egyedül az otthoniaknak van joguk tanácsokat alakítgatni. Minthogy nekünk sosem állt szándékunkban kormányt alakítani, és kizárólag egy propaganda-alakulat voltunk, így a szövetségesek által igényelt kormány megalakítása után feladatunkat bevégeztük.”94 A következő napi tanácsülésen 1944. október 3-án Károlyi be is jelentette, hogy a fegyverszünet megkötése után lemond, „hogy visszanyeije mozgási szabadságát. Nem a külföldi magyarságra akar támaszkodni, hanem a hazai erőkre.. .”95 Pár nappal később kiegészítette a fentieket azzal, hogy további elnöki működésének csak akkor nem lesz akadálya, ha a „magyar közakarat új képviselői részéről erre megbízást kap”.96 A testület felosztásával és Károlyi elnökségből való lemondásával azonban a Tanács tagjai — Kellerman Zoltánt és Polányi Károlyt kivéve - nem értettek egyet.97 A kérdés felvetése 1944 októberében még csak elméleti volt, mert a fegyverszüneti tárgyalásokat és Horthy háborúból való kiugrási kísérletét a Szálasihatalomátvétel meghiúsította. Új helyzetet, amely a gyakorlatban is felvetette a problémát, az Ideiglenes Kormány megalakulása jelentett. A londoniak örömmel üdvözölték a Nemzeti Függetlenségi Front megalakulását és a Dálnoki-kormány létrejöttét, melyeket Magyarország új kibontakozása letéteményesének tekintettek. A Függetlenségi Frontot a nagy többség magáénak érezte, és ahhoz tartozónak vallotta magát és így, mint annak egyik szerve, teljes erejével kész volt támogatni a kormányt is munkájában.98 Károlyi a debreceni kormány megalakulása után úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a Tanácsnak - abban a formában, ahogy addig működött — meg kell szűnnie, mert azt a benyomást keltheti, mintha a külföldi magyarság is fenntartaná magának a jogot az ország irányításába való beleszólásra, ez pedig - nézete szerint — egyedül a hazai magyarság feladata. Javasolta, hogy a Tanácsot alakítsák át egy, a külföldi magyarságot képviselő központtá, amely politikai kérdésekkel nem foglalkozna, de más tekintetben segítségére volna a születendő új Magyarországnak. Amennyiben a Tanács tagjai elfogadhatatlannak 9 3Uo. Révai András-Frank Robeitshez 1944. szept. 4. 94MTA Kézirattára Ms 6367/203. Károlyi-Hatványhoz 1944. okt. 2-án. 9SP. I. Arch. 704 f. 39 öe. 139. Az Angliai Magyar Tanács 1944. okt. 3-i ülésének jegyzőkönyve. 9 6 Révai Collection; az Angliai Magyar Tanács 1944. okt. 13-i ülésének jegyzőkönyve. ,7P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 139. 9SP. I. Arch. 704 f. 39 öe. 220. Kellner György: Az Angliai Magyar Tanács és az Ideiglenes Kormány.
