Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 171 zés, hogy az ehhez az irányzathoz tartozók többsége idős és többségükben régebbi (1918-19-es) emigránsok. Tájékozatlanok a legújabb magyarországi fejleményekkel, de általában a magyar helyzettel kapcsolatban is. Az Egyesült Államokban levő csoportjaikat pedig személyi és elvi nézeteltérések osztják meg. A második, a „centrum csoport” céljai nagyrészt megegyeznek a hazai mérsékelt baloldali ellenzék céljaival. Az angliaiakat Károlyitól elsősorban eddig az választotta el, hogy nem voltak hajlandók egyszemélyi vezetőnek elfogadni. Eckhardtról a jelentés negatív képet nyújt. Habsburg-barátnak és cseh-ellenesnek minősíti, szemben a centrumhoz tartozók többségével, így a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületével is,®6 kiknek nézetei - a jelentés szerint — nagyjából megegyeznek a magyarországi mérsékelt ellenzékével. Az amerikai OSS 1944. április 7-i magyarországi összefoglalója szerint Károlyi Magyarországon egyáltalán nem népszerű, még a szociáldemokraták nagy többsége között sem. Egyértelmű, nyílt támogatásra is csak a Századunk körül tömörült értelmiségiek kis csoportjától számíthat.8 7 A „népszerűtlenség” okait vizsgálva az összefoglaló a következőket emeli ki: Károlyi a hosszú távoliét után „nem ismeri Magyarországot”, hogy „biztos helyen van”, hogy a fiatalok már nem ismerik, hogy jó csehszlovák kapcsolatai miatt nem fog harcolni a szlovákiai magyar területekért, és egykori munkatársainak egy része is csalódott benne.® 8 A magyarországi bázis kérdése sokat vesztett súlyából, miután kiderült, hogy a német megszállással szemben számottevő ellenállás nem jött létre. Az emigráció, amellyel eddig különösebben nem foglalkoztak sem az amerikai, sem az angol hivatalos szervek, aktívabbá válásával ki tudott vívni egy olyan helyzetet, hogy tevékenységére - ha nem is vették túl komolyan —, de állandóan figyeltek. S ez a figyelem, amellyel a hivatalosok s a hírszerző szervek a megalakuló és működő Magyar Tanács felé fordultak, nem elsősorban 1944 emigrációs jelenének, hanem már a jövő háború utáni Magyarországnak is szólt. A jelentésekből kiderül, hogy napi aktualitásoktól eltekintve — az angol és amerikai szolgálatok megítélései a magyar emigráció helyzetéről, felhasználhatóságáról, csoportjairól és vezetőiről nagyjából megegyeznek. Közös az is, hogy 1944 nyarán, amikor a magyar kérdés a szövetségesek szempontjából holtpontra került, az emigráció, a londoni Magyar Tanács tevékenysége is csökken, kevesebb „figyelem” kíséri tevékenységüket mindkét részről. Mikor az ország felszabadítása megkezdődik, Horthy sikertelen kiugrási kísérlete a szélsőjobboldal hatalomátvételéhez vezet, Magyarország, így a magyar emigráció, most már elsősorban a jövő szempontjából ismét komolyabb figyelmet érdemel. Egy, közvetlenül a Szálasi-hatalomátvétel utáni napokban készült amerikai összefoglaló hangsúlyozta, hogy miután nincs Magyarországon jól szervezett, erős földalatti mozgalom, fontos, hogy felmérjék, a külföldön élő magyar politikusok közül kik azok, akik szerepet játszhatnak majd az ország újjáépítésében. „Jelenleg egyetlen olyan emigrációban élő magyar vezető van — írja az elemzés —, aki komolyan szóba jöhet arra, hogy az új magyar kormányban fontos pozíciót töltsön be, ez gróf Károlyi Mihály.”8 9 ,4Uo. "7A valóságban a Századunk köré csoportosult kör ekkor már alig létezett, és Károlyihoz leghűségesebb magja is akkor elégedetlen volt Károlyi „naiv” politikai programjával. Csécsy Imre naplója 1944. ápr. 18-i bejegyzés OSzK Kézirattára 163. fond. 8,U.S. National Archives OSS Magyarországi összefoglaló jelentés 1944. ápr. 7. *9 U.S. National Archive. Európai politikai jelentés 1944. okt. 20.
