Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 167 nagymértékben hozzájárult a gazdasági anarchia és a munkanélküliség, ezért ennek elkerülésére Böhm előkészített tervgazdaság bevezetését javasolta. A demokratikus állam intézményes megalapozásához pedig alulról felfelé épített társadalmat kell szervezni, hangsúlyozta. „Tehát nem elég az általános egyenlő titkos választójog alapján szervezett parlamentet megalkotni — szögezte le a memorandum —, hanem a községijárási, megyei vagy más területi, állami társadalmi és gazdasági egységek vonalán kell a demokrácia érvényesülését intézményesen biztosítani.”6 2 Az új demokratikus közigazgatás gyors megszervezésének szükségességét is az 1918-as forradalom negatív tapasztalataiból merítette Böhm. Szükségesnek tartotta a közigazgatás megbízhatatlan elemeinek azonnali kikapcsolását, akiknek számát igen magasra — 100 ezerre becsülte.63 Gyors pótlásukat a parasztság, munkásság és demokratikus gondolkodású értelmiség soraiból vélte megoldhatónak. Hangsúlyozta a közigazgatás területi reformjának szükségességét, a háborús bűnösök azonnali felelősségre vonását, a közoktatás reformjának gyors megvalósítását, az állam-egyház viszonyának rendezését — oly módon, hogy a nép vallásos érzelmeit sérelem ne érje.64 A Magyar Tanács tagjai közül nyilván nem mindenki értett egyet Böhm demokratikus, szocialista, a jövő felé mutató programjának minden pontjával. írásban csak Révai külön véleménye maradt fent. ő elsősorban a területi kérdés kezelését tartotta hibásnak. Szerinte a Tanácsnak feladata minden magyar ellenállásának ébresztése, függetlenül attól, hogy Erdélyben, vagy az Alföldön él. Hibásnak tartotta a jövőre nézve a 38-as határok „előre” elfogadását - hiszen azt a békekonferencia határozza majd meg. Hangsúlyozta, addig nem szabad feladni minden reményt, különösen a kialakítandó román határral kapcsolatban nem. (Románia ekkor még a németek oldalán vett részt a háborúban.) Révai nem tartotta kielégítőnek a Tanács szerepének meghatározását sem. A szervezet tevékenységét szerinte két irányban kell kialakítani, kibővíteni: egyrészt a hazai ellenállás bátorításában és támogatásában, másrészt a magyar nemzeti demokratikus erők külföldi képviseletében. Alapvető kérdésekben a demokratikus program egészével valószínűleg mindenki egyetértett. A román határ kérdését gyorsan háttérbe szorították az események. Románia augusztus 23-án kivált a németbarát hatalmak sorából, és hadserege a szövetségesek oldalán bekapcsolódott a fasiszta Németország és szövetségesei ellen folyó háborúba. A Tanács értékelve a kialakult új helyzetet, elhatározta, hogy a szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereihez fordul, hogy bocsássanak ki Magyarország felé is olyan deklarációt, mint Románia felé tették. Ezt a legnagyobb sürgősséggel kellene megtenni - írta Károlyi A. Eden angol külügyminiszterhez -, miután jelentős befolyással lehetne még a németek oldalán harcoló Magyarországra. Az ország átállítása a Tanács szerint azért rendkívül fontos még, mert a visszavonuló német csapatok útja Magyarországon át vezet, továbbá a magyar hadsereg átállítása azt is jelenthetné, hogy az ország megnyitná határait a szovjet csapatok előtt, és velük együtt harcolva szabaddá tenné az Ausztria felé vezető utat.65 A 6SUo. 6JUo. 6 4Uo. 65PRO FO 371. 39250 C 1185. Károlyi Mihály a Magyar Tanács nevében A. Edenhez, 1944. szept. 4.
