Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
162 VARGA F. JÁNOS korábbiakhoz képest. A rendszeres rádióadást elutasító határozat ellenére a Tanács és tagjai a korábbiaknál több lehetőséget kaptak a rádiós propagandamunkában való intézményi és név szerinti részvételre. Sokan közülük, így pl. Révai András, Buday György, Stankovich Viktor, Ignotus Pál, Mikes György és mások is álnéven a korábbiakban is részt vettek a Magyarország felé sugárzott rádióadásokban,4 5 de mint emigráns testület, először a Tanács intézhetett ellenállásra buzdító felhívást, amelyekben többször felszólították az „ország lakosságát, a honvédséget és a munkásságot, hogy az ország megmentése érdekében harcoljanak a németek ellen, és távolítsák el a Horthy-kormányt, és kérjenek azonnal fegyverszünetet a szövetségesektől a béke helyreállítására”.45 46 * * * A lehetőség persze összefüggött azzal, hogy március 19. után az angol rádiópropaganda előterébe is a németellenes nemzeti összefogás és ellenállás meghirdetése került.4 7 A Tanács megalakulása után rögtön felvette a kapcsolatokat Velebit tábornokkal, Tito londoni képviselőjével, aki informálta Károlyit a Petőfi Brigád megalakulásáról és működéséről. Károlyi azonnal tájékoztatta is Roberts urat - a Központi Ügyosztály vezetőjét — a kapcsolat felvételéről, melytől ő azt remélte, hogy ösztönözni fogja a déli határ közelében élő magyarokat a partizánokhoz való csatlakozásra. A Foreign Office-ban azonban nem örültek túlságosan Károlyi önálló kapcsolatfelvételének. Az a fontos, jegyezte fel a referens, „ ... hogy a Károlyi-Tito kapcsolat megmaradjon azon a minimumon, ami még hasznos”.4 8 A Petőfi-zászlóalj támogatására május végén, június elején az egész világ magyarságát átfogó akciót kezdtek szervezni, melyhez csatlakoztak az Egyesült Államokbeli és a dél-amerikai magyar szervezetek is. Pénzt, ruhaneműt és más szükséges dolgokat gyűjtöttek, de az akciót végül is Velebit tábornok kérésére el kellett halasztani.4 9 Miután megalakították a különböző bizottságokat, programtervezetet, jelentést dolgoztak ki Magyarország felszabadításának kérdéseiről, amely az általános kérdéseken túlmenően elsősorban az Angliai Magyar Tanács szerepével és a felszabadítás érdekében teendő feladataival foglalkozott. Úgy ítélték meg, hogy a Tanács a külföldi felszabadító mozgalom egyik jelentős vezető szerve lett, de hangsúlyozták, hogy az otthoni illegális szervezeteknek, a Békepártnak, az illegalitásban levő demokratikus pártoknak és a szakszervezeteknek kell majd vezető testületté formálódnia. A Tanácsnak arra kell törekednie, hangsúlyozta a jelentés, hogy majd szerepet tudjon vállalni a felszabadított területeken a demokratikus élet megszervezésében. Ezt úgy érheti el, ha nő a szerepe és jelentősége az 45 Révai „Candidus”, Stankovich pedig „egy egykori huszártiszt” álnéven olvasták fel kommentárjaikat. Buday György egyszemélyben írta és később mondta is el a Petőfi Rádió kommentárjait 1. Elisabeth Baker i. m. “P. I. Arch. 39 öe. 244. Az Angliai Magyar Tanács felhívása Magyarország lakosságához 1944. ápr. 4 ’Révai Collection. Chambers (a BBC magyar szerkesztője) Révaihoz, 1944. máj. 11. 4*PRO FO 371.39248, C 7638. Károlyi-Robertshez 1944. jún. 5. 4*P. I. Arch. 704 f. 39 öe. 159. és Révai Collection.Emlékirat az Angliai Magyar Tanácshoz a Petőfi-brigád segélyezéséről 1944. jún. 2. Az akcióhoz a következő egyesületek csatlakoztak az Egyesült Államokból: Amerikai Magyar Demokrata Kör, Amerikai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Amerikai Magyarok Demokratikus Tanácsa, Amerikai Magyar Szakszervezeti Tanács, Bridgeéarti Szövetség, Új Demokratikus Magyarországért Mozgalom, Rákóczi Egylet, Verhovay Segélyegylet, Victory Council és a Szabadság Kör.
