Századok – 1983

FOLYÓIRATSZEMLE - Pietrovszkij; B. B.-Tyiskov; V. A.: A szovjet történészek kutatási eredményei a tizedik ötéves tervben 1446

1446 FOLYÓIRATSZEMLE В. В. PIETROVSZKIJ, v..A. TYISKOV: A SZOVJET TÖRTÉNÉSZEK KUTATÁSI EREDMÉNYEI A TIZEDIK ÖTÉVES TERVBEN A hivatkozásokban rendkívül gazdag számvetés elöljáróban néhány általános érvényű megállapítást tartalmaz. A szovjet történettudomány fejló'dését, eredményeit összefüggésbe hozza az SZKP tudománypolitikájával, amely az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett figyelmet fordított a tudatformálás szempontjából oly fontos társadalomtudományok eszmei-politikai, szervezeti, intézményi feltételeinek, szakember-ellátottságának biztosítására. Jelentós vívmánynak tekintik a szerzólc, hogy rendszeressé vált az együttműködés az akadémiai intézetek és a felsó'oktatási intézmények szakemberei között, a bázis kiszélesedése ellenére sokat javult a kutatások koordináltsága. A szovjet történetírást az 1970-es évek második felében is a marxista-leninista ideológiai alap, a tematikai skála gazdagsága jellemezte. Nőtt a történészek munkáinak tudományos értéke. Előtérbe kerültek kutatás-módszertani kérdések, számos történelemelméleti mű látott napvilágot (M. A. Barg, Je. M. Zsukov tanulmányait emelik ki a szerzők), amelyek az egyetemes és a nemzeti fejlődés dialektikáját, a társadalomfejlődés törvényszerűségeinek feltárását állították vizsgálódásaik fókuszába. A nagy lélegzetű összefoglaló vállalkozások közül a „Világtörténet" 1977-ben, ill. 1979-ben megjelent 11. és 12. kötete is érvényesítette a korszerű tudományos szemléletmódot és metodikai eljárást. A második világháború befejezésétől az 1960-as évtized végéig nyújtanak áttekintést szerzőik az egyetemes történeti fejlődés főbb vonulatairól, megőrizve a sorozat teljességre törekvő jellegét. Az összefoglaló munkák sorát gyarapította az SZKP monográfia 5. kötete, a második világháború történetének 12 kötetes kiadása, a nemzetközi munkásmozgalom történetét feldolgozó 4 kötetes vállalkozás, ill. a Szovjetunió történetének 11. kötete. Tovább folytatódott a szovjetköztársaságok történetét taglaló összefoglalók megjelentetése. A Szovjetunió történetének vizsgálatán belül továbbra is centrális helyen állt az 1917-es forradalom sokoldalú, igényes feltárása. A 60. évforduló a számvetésre is alkalmat adott. Újra kiadták 1.1. Mine háromkötetes monográfiáját. A forrásközlemények sorát az orosz és a megszülető Vörös Hadseregre vonatkozó dokumentumok közzététele gazdagította. A társadalmi, politikai feltételek árnyaltabb bemutatását tették lehetővé a burzsoá és az ún. kispolgári pártok történetét, szerepét, sorsát elemző tanulmányok, monográfiák, ill. a regionális kutatások eredményei. A szovjet történészek és a szocialista országok kutatóinak egyre sokoldalúbb együttműködése nagyban hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyetemes érvényűségének bizonyításához. A szovjet szocializmus-építés kérdései közül a gazdaságpolitika elméleti vitái, megvalósulása, a különböző társadalomtudományok (szociológia, demográfia stb.) komplex szempontjait érvényesítő társadalomtörténeti kutatások hoztak új eredményeket. Megszaporodott az üzemtörténeti munkák száma, tanulmányok sora elemezte a szovjet falu 1945 utáni változásait. A Nagy Honvédő Háború történetén belül a hátország helyzetének feltárására koncentrálták figyelmüket a kutatók. Kim akadémikus munkássága a kultúrtörténet elméleti és egyetemes kérdéseit érinti, de számos tanulmány foglalkozott a szovjet nemzetiségi politika eredményeivel is kultúrhistóriai aspektusból. Oroszország 1917 előtti történetén belül a kapitalista fejlődés problémaköre állt a kutatók érdeklődésének középpontjában. Különösen a regionális és ágazati kutatások hoztak új eredményeket. Újabb értékekkel gazdagították a képet a demográfiai, etnográfiai és a migrációs folyamatokat feltáró tanulmányok. A középkori orosz városok történetének rekonstruálása szellemi életük megrajzolásával vált teljesebbé. Az orosz abszolutizmus történelmi gyökereinek, specifikumainak vizsgálatában különösen L. V. Cserepnyin munkái figyelemre méltók. Folytatódott az orosz külpolitika dokumentumainak publikálása. A balkáni népek felszabadulásának centenáriuma tradicionális területén erősítette a szovjet diplomácia-történetírást. A cikk szükségképpen regisztratív jellege az egyetemestörténeti kutatások számbavételénél válik szembetűnővé. A világ minden térségére kiterjedő kutatások elsősorban a kelet-európai népi demokratikus forradalmak, a szocializmus-építés történetének feltárásában hoztak új eredményeket. A szovjet történettudomány érettségét, kutatói bátorságát mutatják 1 gyarmati felszabadító mozgalmak történetét taglaló, fontos elméleti megállapításokra is jutó munkák. A hagyományos témák között említik a szerzők a kapitalizmus kialakulására, a polgári forradalmak történetének feltárására irányuló kutatá-