Századok – 1983

TÖRTÉNETI IRODALOM - Pintér István: A szociáldemokrata párt története 1933-1934 (Ism.: Szakács Kálmán) 1423

TÖRTÉNETI IRODALOM 1423 pontjából oly fontosnak tartott kiegészülés, annak ellenére, hogy Lengyelország és Magyarország külpolitikája az első' világháború utáni békerendszer általános megítélésében szükségképpen eltérő' alapállású volt. Kitűnően világítja meg a kötet a Gömbös-kormány külpolitikájának szovjet relációját is. A kisantant-országok készülődését arra, hogy a Szovjetunióval diplomáciai kapcsolatra lépjenek, a magyar kormány a maga 1934. februári kapcsolatfelvételével megelőzte, minden világnézeti ellentét, külső befolyástól való félelem ellenére, amely a kapcsolatfelvétel korábbi, 1924. évi kísérletét megbuktatta. A most létrejött, ám magyar részről ugyanezen okokból nagyon óvatosan kezelt és szűk keretek között tartott diplomáciai kapcsolat nem befolyásolhatta azonban hatékonyan a magyar külpolitikát. Jóllehet, magyar részről méltányolták, hogy a szovjet külpolitika következetesen elítélte a Párizs-környéki imperialista békéket, és támogatta azok békés revíziójának gondolatát, a magyar revíziós törekvések mégis - bár békés jellegüket változatlanul hangsúlyozták - egyre inkább egy agresszív hatalmi csoportosuláshoz kötődve keresték érvényesülésüket. Csehszlovákia lévén a magyar revíziós politika elsősorban kínálkozó célpontja, a vele 1935 májusában kötött szovjet katonai segélynyújtási egyezmény a magyar vezetőkörökben és az általuk manipulált közvéleményben felháborodott és ellenséges fogadtatásra talált. A nyugati hatalmak végeredményben elnéző magatartása Németországgal szemben a rajnai demilitarizált övezet 1936. márciusi megszállásakor, a Gömbös-kormány német orientációjú külpolitikája számára újabb igazolásnak tűnt. Pritz könyve jól érzékelteti, hogy ez a külpolitikai orientáció sokkal összetettebb, bonyolultabb, ellentmondásosabb, mint azt némely leegyszerűsítő, sematikus ábrázolás alapján gondolnók, de mint rámutat, a későbbi és egyértelműbb német orientáció kétségkívül már itt, a Gömbös-kormány időszakában alapozódik meg. Dícsérőleg szólhatunk a könyv hatalmas forrásbázisáról, a források finom elemzéséről. A kötet használatát a budapesti követségek, illetve a magyar külképviseletek korabeli vezetőiről mellékletben adott áttekintés nagyon megkönnyíti, örvendetes, hogy a kötetben - a nélkülözhetetlen névmutató mellett - 12 oldalas német nyelvű tartalmi összefoglalás és érdekes képanyag is található. Tilkovszky Lóránt PINTÉR ISTVÁN: A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TÖRTÉNETE 1933-1934. Budapest, Kossuth Kiadó, 1980. 443 1. A magyar munkásmozgalom történetének ma már viszonylag gazdag irodalma van, azonban vannak szembetűnő fogyatékosságai is: az egyes korszakok feldolgozása valamint tematikája felettébb egyenetlen. Vonatkozik ez mind a szociáldemokrata párt, mind a kommunista párt történetére. Az érdeklődő olvasó bőven válogathat ugyan tanulmányokban, könyvekben, dokumentumkötetekben és helytörténeti publikációkban, sőt igen gazdag memoárirodalom is rendelkezésére áll, azonban még mindig hiányoznak a nagyobb ívű, hosszabb időszakot átfogó monográfiák, amelyek a széles történeti áttekintés igényével, az adott történeti szakaszt a maga teljességében és összetettségében mutatják be, összevetve és számba véve okot és okozatot, eredményeket és tévedéseket, politikai sikereket és ki nem használt történelmi lehetőségeket, a részkérdéseket a történeti folyamat egészébe építve, teljes és összetett képet és értékelést adva egy nagyobb történeti folyamat egészéről. Bár tagadhatatlan az is, hogy az elmúlt évtizedben ilyen nagyobb korszakot áttekintő összefoglaló munkák mind gyakrabban jelennek meg, az egyenetlenség még ma is fennáll: a szakirodalomban továbbra is számottevő kronológiai, tematikai és metodikai egyenetlenségek vannak. Pintér István munkája e hiányt csökkenti, mert a szociáldemokrata párt történetéről az ellenforradalmi korszak második felében teljességre törekvő és összegező jellegű feldolgozás még nem készült. A szerző tehát úttörő munkát végzett, s könyve kétségtelenül kiemelkedik a hasonló jellegű vállalkozások közül a monográfia méreteivel, még inkább tudományos eredményeivel: a szociáldemokrata párt történetének tizenkét esztendejét dolgozta fel 1933-tól 1944-ig, sokrétű és imponá-