Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében (Ism.: Lagzi István) 1419
TÖRTÉNETI IRODALOM 1419 igyúttal szembefordította őket saját természetes környezetükkel. Az átállás persze nem ment cönnyen, a németországi nyomás, a guruló márkák sem hozták meg a döntő fordulatot mindaddig, imíg az első revíziós sikerek után a kormányzat engedményekre nem kényszerült. A Volksbunddal izemben eleinte kemény politikát folytató Teleki 1940-ben aláírta az ún. bécsi jegyzőkönyvet, s :zután a kormányzat éppen ennek a szervezetnek fokozatosan kiszolgáltatta a hazai németeket. A izerző jelzi, hogy a Volksbund megerősödött az észak-erdélyi és bácskai németek visszacsatolásával, jemutatja, hogy 1941-től a háborús német gazdaság is kinyújtja külön csápjait a hazai németek felé: 1942-től megkezdődött körükben a toborzás az SS-be, 1944 áprilisától azután már mindegyikük a )irodalom hadseregébe kellett bevonuljon. Jelzi az ellenerőket, így a hivatalos Hűségmozgalmat és az mtifasiszta Szabadság-mozgalmat. A felszabadulás utáni kitelepítésekkel a szerző igen röviden foglalkozik, elhárítja ennek mind ílemzését, mind értékelését. Csupán annyit mond, hogy „a gyakorlati végrehajtásba hibák is csúsztak" '189.1.), mintha ez lenne a fő probléma, s nem az, hogy a kollektív megtorlás, tömeges kitelepítés még 'orradalmi helyzetekben is összeegyeztethetetlen minden humanista felszabadítási törekvéssel, s :ovábbi ballasztot rakott történeti-politikai tudatunkra. Hiánypótló munka Bellér Béla könyve, mely a külpolitika, revíziós törekvések és nemzetiségi jolitika egységében elhelyezve mutatja be a német kérdés problematikus időszakát is. A műben tár;yalt kérdések szinte szétfeszítik a Gyorsuló idő sorozat lehetséges tejjedelmi kereteit. Helye egy falójában hiányzó Nemzetiségi Könyvtár sorozat nagyobb művei között volna. Szász Zoltán HALADÓ IFJÚSÁGI MOZGALMAK CSONGRÁD MEGYÉBEN FEJEZETEK HAT ÉVTIZED TÖRTÉNETÉBŐL SZERKESZTETTE: HEGYI ANDRÁS SZEGED, 1982. (KISZ Csongrád megyei Bizottsága Politikai Képzési Központja 558 1.) A Csongrád megyei haladó ifjúsági mozgalmak kutatásában - a KISZ megyei szerveinek vezetéével, anyagi támogatásával — az utóbbi években figyelemre méltó eredmények születtek. Országos iszonylatban elsőként tettek kísérletet arra, hogy a megyei haladó ifjúsági és diákmozgalmak törtélete megírásra kerüljön. A fiatal szegedi történészek, levéltárosok, ifjúsági vezetők munkacsoportja iltal összegyűjtött anyag egy részét - a KIMSZ megalakulásának 63. évfordulója alkalmából szervezett felolvasóülés referátumait (hozzászólásait) - önálló kötetben jelentették meg. A kötet elején a két világháború között Csongrád megyében és Szegeden kibontakozott ifjúsági s diákmozgalom témaköréből olvashatunk írásokat. Lénárt Béla a Tanácsköztársaság leverése utáni lelyzetet, az 1919-1929 közötti forradalmi ifjúsági mozgalom tevékenységi területeit, lehetőségeit ilemezte. Bárány Ferenc az ifjúmunkás-mozgalom neves képviselőjének, Pusztai(Pipicz) József erednényekben gazdag életútjának, mozgalmi kapcsolatainak rövid bemutatására vállalkozott. Kövér Lajoi rásából a KIMSZ II. Kongresszusa és a szegedi forradalmi mozgalom egyes kérdéseiről, a KMP dél— ilföldi befolyásáról, az illegális szervezetek kiépítéséről, az ifjúság körében végzett agitációs munkáról ájékozódhatunk. A magyar szociáldemokrata ifjúmunkás-mozgalom szegedi vonatkozásairól, a szegedi pítőipari ifjúmunkások egyharmadát tömörítő csoport megszervezéséről, az oktató-nevelő munka libontakozásáról, a művelődési és szórakozási lehetőségek, továbbá a KMP-vel kialakított kapcsolat léhány kérdéséről Sípos József írt. Az 1930-as években új lendületet kapó szocialista ifjúmunkásnozgalom szegedi vonatkozásait, a szervezkedés és a politikai munka sajátos területeit Hegyi András, a :ötet szerkesztője ismertette. írását visszaemlékezés és három korabeli dokumentum egészíti ki. A szegedi egyetemisták szervezeteiről, a diákság politikai tevékenységének egy-egy területéről igyelemre méltó összefoglalások olvashatók. A szegedi diákmozgalom sokrétűségéről szólva Bárány 7erenc megállapította, hogy a 20-as évek végéig „. . . a szervezett diákmozgalom egységes jobboldali rontot képezett a szegedi egyetemen. Néhány egyetemista baloldali, progresszív magatartása kivé-
