Századok – 1983

BESZÁMOLÓ - A nemesség a polgári korszakban 1780-1860 (r.-l.) 1395

BESZÁMOLÓ 1395 kurzusával. Programja lényegét mindenekelőtt a rendi alkotmányosság polgári továbbfejlesztésére, a gazdasági haladást előmozdító reformok bevezetésére, a társadalmi szerkezet polgári átalakulását előmozdító intézmények megteremtésére irányuló törekvésekben határozta meg, olyan rugalmas, józan koncepciónak nevezve azt, amely konzervatív alapvonásai ellenére is sokkal kedvezőbb alternatívát kínált a megvalósuló metternichi, illetve Schwarzenberg-bachi gyakorlatnál. Kapcsolódva Vörös Károly előadásához, Pál Lajos hozzászólása a nádor halála alkalmából 1847. január 23-án elmondott emlékbeszéd történeti vonatkozásait villantotta fel, pontosan rekonstruálva szerzőjének, Horváth Mihálynak József főhercegről alkotott képét, mely a nádort a liberális reformok következetes képviselőjeként, a megindult „pozitív" változások fő szorgalmazójaként tartja számon. A hozzászólás elzárkózott ugyanakkor attól az értelmezési lehetőségtől, hogy a nádort a kiegyezés pozitív előfutárának lássa, mivel véleménye szerint törekvései — valamennyi pozitív vonása ellenére — nem voltak időszerűek, megvalósíthatók. Degré Alajos a 19. század első felének nyugat-dunántúli reformkezdeményezéseit ismertette, melyek társadalmi feltételrendszerét szerinte a háttérből irányító nagybirtokosság döntő gazdasági fölénye, illetve az egytelkes nemesek egyre fokozódó politikai jelenléte képezte. A megújulás gazdasági esélyeit sokban rontotta, hogy a háború által előidézett konjunkturális fellendülés nem tudta egy magasabb szintű technikai fejlődés feltételeit megteremteni, aminek negatív következményeit csak részben ellensúlyozhatta a nemzeti-kulturális érdeklődés robbanásszerű felélénkülése. Ismeretes, hogy a tájegység politikai életében Deák Ferenc fellépése hozott gyökeres változást. A Zala megyei követ közéleti tevékenységét az előadó országos folyamatokba ágyazva kísérte figyelemmel. Degré Alajos előadását kiegészítő hozzászólásában Tilcsik György a borostyánkői uradalom 17 községének 1840—48 között kötött örökváltsági szerződéseire és azok magyarországi visszhangjára, illetve Szombathely polgárainak 1848. március 17-én elfogadott 16 pontos — a pesti 12 pontnál több kérdésben radikálisabb - reformprogramjára hívta fel a figyelmet. * Az immár hagyományossá váló „Mogersdorf-konferenciák" célja, hogy részvevői folyamatosan megismerhessék az érdekelt országok történetírásának legújabb eredményeit, s a nem ritkán ellentétes álláspontok ütköztetésével közösen segítsék azok továbbfejlesztését. Az 1982-ben Grazban rendezett tanácskozás eredményesen szolgálta ennek az elképzelésnek megvalósítását. Erdődy Gábor A NEMESSÉG A POLGÁRI KORSZAKBAN 1780-1860. (Tudományos kollokvium Bad Homburgban 1982. szept. 30.—okt. 2.) A magyar történészekkel jó kapcsolatokat fenntartó, Kari Otmar Freiherr von Aretin professzor vezetése alatt álló mainzi Institut für Europäische Geschichte nemzetközi részvétellel tudományos megbeszélést tartott az európai nemesség gazdasági, társadalmi és politikai szerepének kérdéséről abban a korszakban, amelyet nálunk (majdnem 14*