Századok – 1983

BESZÁMOLÓ - Beszámoló Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésről (Pritz Pál) 1380

BESZÁMOLÓ MARX KÁROLY HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉSRŐL A Magyar Tudományos Akadémia az MSZMP KB Párttörténeti Intézetével, Társadalomtudományi Intézetével és a Politikai Főiskolával közösen tudományos ülés keretében emlékezett meg Marx Károly halálának 100. évfordulójáról 1983. április 27-28-án. A tudományos ülést Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke nyitotta meg. Megnyitóját a Századok más helyütt teljes teijedelmében közli. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára előadásában arról szólt, hogy „Marx eszmerendszere ma is folyamatban levő hatalmas társadalmi változások elindítója volt, s ma is a szocializmusért küzdők nélkülözhetetlen vezérfonala a hétköznapi gyakorlati munkában és politikai harcokban". Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatásának marxi felfogása mind a múlt helyes megismeréséhez, mind pedig korunk elméleti vitáinak megítéléséhez is segítséget nyújt. Az elmélet és a gyakorlat szembesítése, a szavak és a tettek egysége tette lehetővé, hogy hazánk fejlődése az elmúlt negyedszázadban megrázkódtatásoktól mentes, eredményekben gazdag folyamat volt. — A továbbiakban többek között kiemeli: a szocialista országok története arra vall, hogy a társadalmi tulajdonból következő össztársadalmi érdek nem szünteti meg az egyének és az egyes társadalmi csoportok sajátos érdekeit. Ezért napjaink társadalomtudományi kutatásainak egyik fontos feladata a társadalmi struktúra, az érdekviszonyok, a tudati állapotok változásának vizsgálata, nyomon követése. Tökei Ferenc akadémikus »Marx és a mai szocializmus problematikája" című előadásában abból az alapvető kérdésből indult ki, hogy lehet-e, illetve mennyiben lehet támaszkodni napjaink kapitalizmusának megértésében, a megdöntéséért folytatott harcban és kiváltképpen a szocializmus hadállásainak erősítését célzó tevékenységben Marx elméletére. Természetesen a mai gondokat marxi idézetekkel nem oldhatjuk meg. Ellenben, ha a marxi gondolatokat hitelesen, egy sor későbbi félreértelmezéstől megszabadítva interpretáljuk, úgy a mai problémák megközelítéséhez is „nagy távlatú, világtörténelmi léptékű elméleti alapvetést" kínál Marx életműve. A marxizmus differentia specificája, hogy „a szocializmus és kommunizmus lehetőségeire a mindenkori kapitalizmus mozgásának és fejlődésének elemzése útján következtessünk". Az elmúlt száz esztendő története fő vonalaiban Marx következtetései szerint haladt előre. A Marx számára beláthatatlan fejlemények közül a legfontosabb az, hogy századunk dereka óta a kapitalizmus atomháborúval fenyegeti a szocializmust. Változatlanul igaz azonban, hogy a marxi mértékkel mért szocializmus igazi fejlődésének az a feltétele, hogy úrrá legyen a világpiacon. "A forradalom és a reform kérdései Marx munkásságában" c. előadásában Erényi Tibor, a történelemtudományok doktora hangoztatta, hogy revolúció és evolúció viszo-