Századok – 1983

FIGYELŐ - Tihanyi János: Az osztrák ellenállási mozgalom múzeuma 1376

r FIGYELŐ 1377 gyilkosság utáni nagy bécsi demonstrációt (1927. július 15), amelynek során a bécsi munkások felgyújtották az igazságügyi palotát (A schattendorfi monarchista gyilkosokat egy esküdtszék felmentette.) Schober, Bécs rendőrfőnöke a keresztényszocialista Seipel kancellárral történt egyeztetés után a tömegbe lövetett: 90 halott és 1000 sebesült maradt a helyszínen. (Schober egyébként hivatalos kapcsolatban állt a budapesti rendőrség politikai osztályának vezetőivel. Kölcsönösen kicserélték a bécsi magyar baloldali emigrációra és a KMP-re vonatkozó információikat. így Kun Béla ausztriai illegális tevékenységéről és a magyarországi illegális kommunista mozgalomról igen értékes dokumentumokat adott át Hetényinek, a Horthy politikai rendőrség vezetőjének, majd utódának, Schweinitzernek. Ennek következtében is súlyos veszteségek érték a KMP-t. Schober már 1919-ben találkozott Prónay Pállal, és kifejezetten baráti kapcsolatokat tartott fent a magyar szélsőjobboldallal.) Az 1927. júliusi vérfürdő tovább növelte a szakadékot a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták között. Groteszk mosoly, apró termet, kalap és kesztyű a kézben: a kép Dollfuss kancellárt ábrázolja 1933. márciusában, amikor a Nemzeti Tanács kikapcsolásával autokrata útra lépett. Egymás után számolta fel a Dollfuss-kormány a demokratikus vívmányokat. 1934. február 12-én adott parancsot a fegyveres ellenállásra Bernaschek, a Schutzbund vezetője, hogy megakadályozza az osztrák munkásmozgalom szétverését. Három napos hősi ellenállás után a hadsereg, rendőrség, csendőrség és a Heimwehr vérbefojtotta a bécsi munkáslakóházakban elbarikádozott munkások felkelését. Vezetőit: Wallischt, Weisselt és a súlyosan megsebesült Münichreitert statáriális eljárás után kivégezték. Bernaschek a fogságból külföldre tudott szökni (1939-ben illegális munkára visszatért, 1944. júliusában letartóztatták, és 1945 áprilisában Eigruber gauleiter parancsára agyonlőtték). A múzeum falán fénykép mutat be egy tábori tarackot, amelynek csöve egy már összelőtt bécsi munkáslakóház-erődre irányult. Akaratlanul is Déry Tibor Befejezetlen mondatára kell gondolni. A „rendi állam" alkotmányát a „Bundes-Gesetzblatt" 1934. május 1-i száma hirdette ki. A fakszimilében látható lap és a wöllersdorfi gyűjtőtábor fényképe a drótsövénnyel, a baloldali foglyok által készített tárgyak a rövid életű, de véres ausztrofasizmusra emlékeztetnek. Nem sokkal odébb már a nácik által meggyilkolt Dollfust látni, dolgozószobájának pamlagán (1934. július 25.) Bár a náci-puccsot leverték, az új kancellár, Schuschnigg, folytatta Dollfuss autokrata irányzatát. Hitler — aki a Mein Kampf-ban már korábban leszögezte, hogy „Német-Ausztriának a nagy német anyaországba kell visszatérnie" - igen erős nyomást gyakorolt Schuschniggra. A múzeumban látható az 1938. február 12-i berchtesgadeni egyezmény szövege. Ebben az osztrák kancellár jelentős hatalmi pozíciókat adott át a náci ötödik hadoszlop egyes képviselőinek. (Pl. Seyss-Inquartnak). Az Anschlusst közvetlenül megelőző hetek, napok drámai dokumentumainak bemutatása után egy fénykép az 1938 márciusában Bécsben felvonuló Wehrmachtalakulatokat ábrázolja. Tudjuk: száz- és százezrek ünnepelték a németek ausztriai bevonulását, az Anschlusst. Ezt a bemutatott anyag tárgyilagosan leszögezi. Egyébként is: az osztrák ellenállási mozgalom tudományos feldolgozói e kiállítás tablóin a valóságot ábrázolják, és nem a politika aktualitása szerint minősítenek. Meghajtják az elismerés zászlaját az osztrák 13 Századok 1983/6