Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359

SZLOVÁK ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGON (1945-49) 1371 kell javítani, s olyan helyzetet kell teremteni, hogy a magyarországi szlovákoknak ne legyen okuk panaszra. 1948 novemberében Békéscsabán szlovák szülői értekezletet tartottak, melynek Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter volt a fő előadója. A miniszter beszé­dének témája a magyarországi szlovákok iskoláztatási jogával kapcsolatos problémák tisztázása volt. Hangsúlyozta: „A mi hibánk az volt, hogy a magyarországi szlovákság nemzetiségi iskoláit eddig nem emeltük teljesen arra a fokra, amelyet a magyar iskolák már elértek, s arra sem törekedtünk eléggé, hogy világosan megmondjuk: a nemzetiségi iskolák elvégzése az életben semmilyen hátránnyal nem jár. A szlovákok hibája az, hogy elteijedt és még ma is terjed az a soviniszta agitáció, amely azt akarja elhitetni a magyaror­szági szlováksággal, hogy aki szlováknak vallja magát, és gyermekeit szlovák iskolába íratja, azt akarata ellenére is kitelepítik."46 A szlovák nyelvű iskolák létrehozására tett lépések Csehszlovákiában pozitív vissz­hangra találtak. 1948 decemberében Viliam Siroky csehszlovák miniszterelnökhelyettes az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában nagyra értékelte az ez irányba tett erőfeszí­téseket és kezdeményezéseket, mert véleménye szerint ez „. .. komoly bizonyítéka annak, hogy az MDP és a magyar demokrácia kormánya őszintén felszámolja a régi rendszer nemzeti gyűlölségét és elnyomását jellemző politikájának maradványait. Ez mindkét oldalon hozzájárul a nacionalista előítéletek megszűnéséhez".4 7 A nyilatkozat további részében bejelentette, hogy Csehszlovákiában a közeljövőben magyar iskolákat nyitnak, magyar újságokat adnak ki, s magyar kultúregyesületet hoznak létre. A csehszlovák miniszterelnökhelyettes nyilatkozatára nemcsak azért érdemes felfi­gyelni, mert tükrözi azt a konszolidációs folyamatot, melynek során a szlovákiai magyar­ság lassan, fokozatosan visszanyeri állampolgári jogai mellett nemzetiségi jogait is, hanem abból a szempontból is érdekes a nyilatkozat, hogy immár csehszlovák részről is hivata­losan méltányolták a magyar kormányzat erőfeszítéseit az itt élő szlovákok helyzetének rendezésére. A csehszlovákiai magyarok áttelepítése 1948 szeptemberében gyakorlatilag meg­szűnt, az áttelepülő szlovákok utolsó csoportja 1948 decemberében hagyta el Magyar­országot. A kitelepülés, illetve az áttelepülés után szükségessé vált egy olyan új politikai és társadalmi szervezet létrehozása, amely alkalmas a Magyarországon élő szlovákok érde­keinek valódi képviseletére, amely többé nem a nacionalista szellemű elkülönülést, hanem a magyar és a szlovák dolgozók összefogásának ügyét képviseli. Az új szervezet megterem­tésében a kezdeményező szerepet azok a szlovák nemzetiségű kommunisták játszották, akik a hatalomért folyó harc és a kitelepülés idején vállvetve küzdöttek magyar elvtársa­ikkal a reakció és a sovinizmus ellen. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének első, alapító kongresszusa 1948. december 19-én ült össze.4 8 A kongresszus eseményeiről részletesen beszámolt a 4 6 „Magyarországon senkit sem érhet sérelem nemzetiségi jogaihoz való ragaszkodása miatt." Ortutay kultuszminiszter beszéde a magyarországi szlovákok iskoláztatási jogairól. Szabad Nép 1948. nov. 5. 47 Magyar iskolák, újságok, kultúregyesületek Csehszlovákiában. Siroky csehszlovák miniszter­elnökhelyettes nyilatkozata. Délmagyarország 1948. dec. 11. 4! Historicky medzník v zivote Slovákov v Madarsku. Nasa Sloboda 1949. jan. 14. A Magyar­országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének történetére vonatkozóan lásd: Anna Divicsanová: State

Next

/
Thumbnails
Contents