Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
1366 LÁZÁR GYÖRGY volt a szlovák gimnázium létrehozásának jelentőségével, biztosította a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket, azonban a megnyitására nem kerülhetett sor, mert mindössze három tanuló kérte a felvételét.2 6 A Sloboda a kudarcért a kormányt tette felelőssé, korabeli hivatalos dokumentumok a sikertelenség fő okaként viszont a kitelepítéstől való félelmet jelölték meg.2 7 * 1946. február 27-én a magyar és a csehszlovák kormány képviselői lakosságcsereegyezményt írtak alá Budapesten. A magyar kormány — mint arra a bevezetőben már utaltam — nem értett egyet a lakosságcsere elvével, mégis annak érdekében, hogy elősegítse a szlovákiai magyarság nehéz helyzetének enyhítését, beleegyezett, hogy azok, akik erre önként hajlandók, áttelepüljenek Szlovákiába. A csehszlovák kormány vállalta, hogy Szlovákiában csak annyi magyart kötelez a kitelepítésre, ahány szlovák Magyarországról hajlandó áttelepülni. Az egyezmény mindkét fél részéről kompromisszum volt,2 8 melynek révén a magyar kormánynak azonban sikerült bizonyos mértékig korlátozni az összes magyar kitelepítésére irányuló csehszlovák szándék megvalósítását. A megállapodás szerint Magyarországon az ún. Csehszlovák Áttelepítési Bizottság a szlovák lakosság körében propagandát fejthetett ki az áttelepülés érdekében, Csehszlovákiában pedig az ottani hatóságok jelölték ki az áttelepítendő magyarokat. A csehszlovák fél vállalta, hogy a szlovákiai magyarsággal szemben hozott különleges intézkedéseit felfüggeszti. 1946 februárjában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium összefoglaló jelentése szerint Magyarországon 10 szlovák nyelvű népiskola s egy polgári iskola működött, ez utóbbi Tótkomlóson.2 9 A jelentés arról tanúskodik, hogy a szlovák iskolák száma a két világháború közöttihez képest, minden erőfeszítés dacára, csökkent. Ezzel kapcsolatban két tényezőt azonban figyelembe kell venni: 1. A háború után a magyar oktatásügy egésze maga is rendkívül súlyos nehézségekkel küszködött. Kevés volt az iskola, a pedagógus, hiányoztak az oktatási eszközök stb. 2. Az új, a demokratikus alapokra helyezett nemzetiségi iskolahálózat megteremtése a kezdeti stádiumban volt, az ezzel együtt járó összes gondokkal és nehézségekkel együtt. Az 1946 januárjában-februárjában kiadott, a nemzetiségi oktatásüggyel foglalkozó új rendeletek abból az elvből indultak ki, hogy a nemzetiségi tanulókat anyanyelvükön kell oktatásban részesíteni. Ezek a rendeletek, mint arra korábban utaltam már, nem 2 6 Három tanuló jelentkezett, egyeló're nem nyílik meg a csabai szlovák gimnázium. Viharsarok 1945. nov. 14. Diákhiány miatt nem működik a békéscsabai szlovák gimnázium. A szláv Antifasiszta Front vezetó'i is magyar iskolába járatják gyermekeiket. Szabad Szó 1946. ápr. 13. 2 7 Preco zostalo cabianske gimnázium bez ziactva? Michal Francisci cikke. Sloboda 1945. nov. 17. Francisci véleménye szerint a megfelelő előkészületek hiánya miatt maradt diákok nélkül a csabai szlovák gimnázium. Szerinte a szlovák iskolaügyet fokozatosan kell megoldani: először szlovák óvodákat, elemi iskolákat, kollégiumokat kell szervezni, s csak ezek után - néhány év múlva - célszerű a szlovák gimnáziumot létrehozni. Mint zavaró tényezőt említi a feszült csehszlovák-magyar viszonyt. UMKL. VKM. 79 565/1945. sz. irat. 1'SzaIai Sándor: Egy lépéssel előre . . . eredmények és remények a második prágai tárgyalás után. Uj Magyarország 1946. február 27. 2 'UMKL. VKM. 29 035/1946. sz. irat.
