Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Sípos Péter: Peyer Károly a magyar munkásmozgalomban 1944-ig 1280
PEYER KÁROLY A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOMBAN 1944-IG 1295 ugyanis azt a rágalmat terjesztették, hogy a visszalépés oka a félelem — az MSZDP egyetlen mandátumot sem nyerne. A pártvezetés joggal tartotta szükségesnek, hogy külföldön megismerjék a passzivitásba vonulás tényleges körülményeit. Peyer személyesen is veszedelembe került. A neve gyűlölt volt az ellenforradalmat támogató társadalmi erők körében. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága határozatilag fejezte ki elégedettségét a lemondása felett, mert „Peyer Károly népjóléti miniszterségét itt a vármegyében is a bányamunkásoknak a nehezen helyreállított rend és az osztályok elleni újbóli felizgatására igyekezett felhasználni".4 8 A pilisvörösvári csendőrőrs december 25-én Dorogon tartott beszéde miatt feljelentette Peyert. A hadügyminisztérium január végén felszólította a budapesti államügyészséget, hogy „a csendőrség sérelmére elkövetett állítólagos rágalmazás, ill. becsületsértés miatt bűnvádi eljárást hivatalból szorgalmazzon ellene".49 Nemcsak „törvényes" megtorlás fenyegette. Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása után őt is keresték a lakásán különítményes tisztek. Peyert a felesége lélekjelenléte mentette meg. Az asszony észrevette a darutollas sapkákat, figyelmeztette a veszélyre férjét, aki a mellékhelyiség ablakán kiugrott a világítóudvarba, innen pedig bemászott a szomszéd lakásba. Peyer eljutott Brennbergbányára, ahonnan a bányászok átsegítették az osztrák határon.s 0 Számára is megkezdődött az emigrációs élet. Külföldi tartózkodása alatt közreműködött a nemzetközi munkásmozgalom mozgósításában a a magyarországi fehérterror ellen. A Nemzetközi Bányamunkás Szövetség 1920. decemberi brüsszeli kongresszusa alkalmából Peyer memorandumot nyújtott át Camille Huysmanns-nak, aki a brit munkáspártnak továbbította az iratot. Peyer sürgős és fontos feladatnak minősítette „Horthy gengsztereinek a leszerelését", akik megfosztják a munkásokat elemi jogaiktól.51 Peyer úgy gondolta, hogy a nyílt fehérterror előbb-utóbb reálisan várható végetértével olyan körülmények alakulhatnak ki Magyarországon, amelyek lehetővé teszik számára a hazatérést és a részvételt a politikai életben. Arra azonban nem számított, hogy viszonylag hosszú időbe, több mint egy esztendőbe telik majd, amíg elképzelése megvalósulhat. Addig is állandó összeköttetésben maradt a bányászszakszervezet budapesti központjával. Peyer Bécsben azokkal az emigránsokkal tartott, akik szintén arra építettek, hogy a nemzetközi viszonyok kényszere nyomán a Horthy rendszer konszolidálódik, és bizonyos demokratikus engedményeket tesz. Ez esetben pedig nem nélkülözhetők olyan „szalonképes" munkásvezetők, akik hajlandók az idealizmusról lemondva, „reális szociális politikát" megvalósítani.5 2 A gyakran váltakozó magyarországi kormányok 1920—1921-ben azonban a nemzetközi tiltakozás ellenére sem voltak hajlandók elismerni a munkásmozgalom önálló létét, garantálni működésének biztosítékait. Az államhatalmat képviselő tárgyalófelek a „nemzeti alapra" helyezkedést és a lemondást követelték az osztályharcról; azt kívánták, hogy a szociáldemokrata párt tagadja meg nyilvánosan a marxizmust és a szocializmust; a 4 8 OL ME—1920-III-491. sz. 4 9 HL HM-1922 ein. 13-13-12578. 5 "PIA 867. f. f-93. ő. e. Fodor József visszaemlékezése. 51 Labour Party Library International Advisory Committe N. 179. 51 PIA 810. f. 36. о. е. О. к. 723.
