Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Sípos Péter: Peyer Károly a magyar munkásmozgalomban 1944-ig 1280

PEYER KÁROLY A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOMBAN 1944-IG 1283 is.6 Bizonyos, hogy jó szervezőkészséggel rendelkezett, értett az agitációhoz, a soron lévő teendők világos meghatározásához és az irányítása alatt működő bizalmiak, szervezőbizottsági tagok és más funkcionáriusok céltudatos, egyértelmű eligazításához. Többnyire megtalálta azokat a mozgósító, lelkesítő szavakat, amelyekkel a munkásokat megnyerte a részvételre a szakszervezeti akciókban. Szintén Kassák örökítette meg egy május elseje előkészítését. „Május elsejére meg kell mutatni, hogy az utca a miénk, ott mi vagyunk az urak. Tisza vért akar látni, hát mi megmutatjuk, hogy ettől se ijedünk meg" — jelentette ki Peyer. — „Ezek a szavak hatottak, a szájaskodók megjuhászodtak, s a gyávákban fölmelegedett a vér, s megmozdultak a röpiratcsomag felé. Igaza van, mondták. Ha packázni akar velünk, majd megmutatjuk neki."7 A kemény akarat viszont gyakorta önfejűséggé fajult, a határozott fellépés pedig zsarnokoskodássá. Nem ok nélkül tartották a mozgalomban Peyert már ez időben nehezen összeférhető természetűnek, aki nem viseli el az ellentmondást, és akinek a bírálat tűrőképessége sem tartozik az erényei közé. Hajlamot mutatott a hideg-rideg távolságtartásra is. Peyer középtermetű, masszív ember volt. Nem tohonya, hanem energikus mozgású férfi. A méltóságteljes viselkedésre és a tisztes öltözékre is sokat adott. Kerek, simára borotvált koponyájából a sűrű szemöldök alól élénk pillantású apró szemek fürkészték a világot. A húsos orcákat és kerek állat a dús, hegyesre pödört bajusz erélyes vonala ellensúlyozta. A munkások, s általában a kétkezi dologgal kenyerüket keresők társadalmában a vezetői elhivatottságot a szavaknál jobban bizonyítják a cselekedetek. Peyer tekintélyét erősítette részvétele a „vasbotos" tüntetésben, ezután vált neve szélesebb körben ismertté a munkásmozgalomban. 1908-ban roppant felháborodást váltott ki a szervezett munkásság soraiban Andrássy Gyula gróf belügyminiszter javaslata a plurális választójog bevezetésére. A tüntetések során a rendőrség brutálisan lépett fel, és a munkások között mind népszerűbbé vált önvédelem gondolata. Nem voltak hajlandók továbbra is tétlenül tűrni a kardlapozást, a lórúgásokat és az ütlegelést. Az október 4-i demonstráción, „amikor a tüntetők látták, hogy a rendőrök vért ontanak, revolverrel a levegőbe lőttek".8 Az MSZDP október 8-ra 21 gyűlést hirdetett, amelyből 20-at betiltottak azzal az ürüggyel, hogy a bejelentők nem vállaltak felelősséget a résztvevők békés szétoszlásáért. A párt este 1/2 8-ra mégis tüntetésre szólított: 1/410 körül 5-600 munkás vonult a Városliget felől az Andrássy (ma: Népköztársaság) úton. A rendőrség az „Eötvös utca kereszteződésénél élőszóval és háromszori kürtszóval hívta fel a tömeget szétoszlásra. A tömeg a felhívásnak nem engedelmeskedett, hanem vasbotokkal, revolverlövésekkel támadt a rendőrségre .. ."9

A hatóságokat — már csak a prevenció okán is — az foglalkoztatta, honnan tettek szert a felvonulók erre a mégoly szegényes fegyverzetre. A nyomozás szálai a gépgyári munkások szakosztályához és személyesen Peyer Károly titkárhoz vezettek. Az 6Kassák Lajos: Egy ember élete. Mágvetó' Kiadó. Bp. 1957. II. к. 306. 7Uo. III. к. 1284-285. 'A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai 1907-1918. Szerk.: Mucsi Ferenc, Kende János, Erényi Tibor, S. Vincze Edit. Kossuth Kiadó. Bp. 1966. IV+A. k. 137. »Uo. 139. 7«