Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Sípos Péter: Peyer Károly a magyar munkásmozgalomban 1944-ig 1280

Sipos Péter PEYER KÁROLY A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOMBAN 1944-IG A Váci üt képe a századforduló óta nem sokat változott. Már az 1890-es évektől komor műhelycsarnokok szegélyezték Észak-Pest fő ütőerőnek mindkét oldalát. Jelen­tékeny vas- és gépipari üzemek emelkedtek itt, és mintegy hétezren dolgoztak 100 mun­kásnál többet foglalkoztató gyárakban. Igazi korszerű nagyipar működött már, ami eddig nem ismert kihívást jelentett a jobbára csak kisüzemekhez szokott szakmai mozgalom számára. A gazdasági szervezkedés a 20. század kezdetén átmeneti állapotban volt. A lokális szakegyletek kora már lejárt, az országos szakszervezetek még nem alakultak meg. A rokonszakmák munkásaiban azonban mindinkább érlelődött a felismerés - csak egységes szövetségekben tudnak helytállni a külföldi mintára Magyarországon is kibontakozó munkáltatói érdekképviseletekkel szemben. A vas- és gépiparban pedig az egyesítés feltétele volt annak is, hogy a mozgalom behatoljon a gyáriparba. A kohéziós folyamatot megzavarta, hogy éppen, amikor napirendre került a vasas szakmák egyesítése, a szociáldemokrata párttól Mezőfi Vilmos újságíró vezetésével 1900-ban elszakadt Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt a befolyása alatt tartotta a vas- és gépipari munkásság egy részét. így mezőfista hatás érvényesült a Budapesti Vas- és Gépgyári Munkások Szakegyletében, amely főként a nehézgép­gyártásban foglalkoztatott lakatosokat, szerelőket és idomszerészeket tömörítette, s erős bázissal rendelkezett a Váci úton és környékén. Az „újjászervezettek" pártja céljául tűzte ki a szegény parasztság és a földmunkásság érdekeinek védelmét, az ipari proletariátus munkaviszonyainak javítását, valamint az általános választójog kivívását. A pártprogramból — eltérően az MSZDP 1890-es Elvi Nyilatkozatától — hiányzott minden utalás a proletár nemzetköziségre. 1900-ban pedig a mezőfisták erdélyrészi pártértekezlete hitet tett a magyar állameszme és a magyar nemzet politikai vezérszerepe mellett.1 Érthető a kormányzat Jóindulata" — az említett szak­egylet volt az első olyan vasasszervezet, amelynek a belügyminisztérium jóváhagyta (1901-ben) az országos terjeszkedést engedélyező alapszabályait. Fennállott az a veszély, hogy nem az MSZDP-hez kapcsolódó Szakszervezeti Tanács irányításával jön létre a vasmunkások szövetsége.2 1 Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei. A budapesti szakszervezeti mozgalom kialakulása 1867-1904. Táncsics Kiadó. Bp. 1962. 224. 2Uo. 234.

Next

/
Thumbnails
Contents