Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
A SPANYOL NÉP SZABADSÁGHARCA NAPÓLEON ELLEN 1271 A forradalom kezdetére és lényegére vonatkozó nézetek ellentmondásossága arra ösztönöz bennünket, hogy az udvarban kialakult helyzetet és az aranjuezi események menetét bővebben kifejtsük. Ebben nagy segítségünkre vannak Grigorij Sztroganov bárónak már említett jelentései. Ismerkedjünk meg hát a minket érdeklő eseményekkel! * A néptömegek természetesen nem tudtak, nem is tudhattak a fontainebleaui szerződésről. Thiébeudt tábornok azt írta, hogy a spanyolok kezdetben ünnepként fogadták a francia katonák átvonulását.12 3 Ez a hangulat azonban hamarosan megváltozott. A várak elfoglalása nyugtalanságot keltett, és felháborodást váltott ki. A függetlenség teljes elvesztése mind nagyobb veszedelemként függött Spanyolország fölött. Mindehhez még, bármily szolgálatkészen igyekezett is a hadügyminisztérium a megszállók számára a legjobb feltételeket biztosítani, a francia katonák ilyen gyors megjelenését nem várták, s az intendánsi hivatal nem halmozott fel elegendő készleteket. Sztroganov mindenfelől olyan híreket kapott, hogy a francia katonák élelme kevés.12 4 Sok forrás tanúsága szerint Salamanca után a katonák rabolni kezdtek. A felháborodott lakosság a rablók megölésével válaszolt, s az ilyen összeütközések egyre gyakoribbakká váltak. Március közepén a Spanyolországban tartózkodó francia katonák száma elérte a 100 ezres létszámot.12 s Egyetlen puskalövés nélkül foglalták el az egész északot, s már a fővárosba vezető utakon álltak. Ama közkeletű elképzeléssel szemben, miszerint ebben az időben az országban nyugalom honolt, és csupán a fővárosban nőtt a nyugtalanság, Sztroganov jelentései arról tanúskodnak, hogy a franciák kihívó uralmával szembeni nyugtalanság és felháborodás egyre inkább az egész népet átfogta. Sztroganov információi szerint az elégedetlenség már ekkor a lakosság és a francia katonák közötti elég komoly fegyveres összetűzésekben nyilvánult meg. Valladolidban ez hét spanyol és több francia katona életébe került. Barcelonában a spanyol katonák a felháborodott lakosság mellett szándékoztak állást foglalni, úgyhogy Duheme sietett őket a városból kivonni. Az a levél, amelyet Sztroganov Barcelonából kapott, és amelyből jelentésében a követ idéz, arról tájékoztat, hogy „az egész ország a legnagyobb harag és felháborodás állapotában van".12 6 Godoyt félelem fogta el. Félt az országban, különösen pedig a fővárosban növekvő haragtól, s félt a közelgő francia katonáktól. Szemmel láthatóan kezdte felfogni, hogy bármily nagyok is - Sztroganov találó kifejezésével élve — intrikusi képességei, mindez kevés ahhoz, hogy Napóleon csapdáját elkerülje. Látnoki szavakkal írta a követ: „Ismerem a herceg (ti. Godoy — N. M.) jellemét és határtalan becsvágyát — íija Sztroganov. — Még 1 23 G. Roux: La gerra Napoleónica de Espana. Madrid, 1971. 28. 1 "Sztroganov 1808. február 27-március 10-jelentése. AMID. K., 7513. csomó, 62. irat. ,í5 Uo. 66. irat. 12 6 Uo.
