Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
A SPANYOL NÉP SZABADSÁGHARCA NAPÓLEON ELLEN 1267 Ma már tudjuk, hogy az Escorialban zajló, a kedélyeket oly erősen felzaklató per egybeesett az invázió kezdetével. Ezért nem csoda, ha a többség arra magyarázta a két esemény közötti kapcsolatot, hogy Napóleon Ferdinánd trónörökös védelmére indult.107 Ezt a változatot maga Napóleon is erőteljesen támogatta, hiszen az az óriási népszerűség, amelyet Ferdinánd az országban élvezett, a franciák melletti hangulatot teremtett. így, a per ideje alatt, a francia követ minden elképzelhető módon bátorította az ellenzéket, biztosítva őket, hogy Napóleon Ferdinánd mellett fog állást foglalni.10 8 A per után azt az utasítást kapta a követ a császártól, hogy terjessze azt a nézetet, miszerint ő. Napóleon, arra készül, hogy döntőbíróként rendezze a király és a trónörökös között „Spanyolországban kialakult helyzetet, hogy e királyság öröklődésében semmi kétség ne maradjon".10 9 Kihasználva, hogy a nép figyelmét az Escorialban zajló események kötik le, Napóleon sietve újabb és újabb hadtesteket szervezett és küldött Spanyolországba, amelyek már csaknem az egész félszigetet elfoglalták. A portugál uralkodó család sietősen tengerentúli birtokaira hajózott. Junot elfoglalta Lisszabont, és kijelentette, hogy mostantól fogva az egész országot egy főkormányzó fogja Napóleon nevében kormányozni, hogy az ország haderejét beolvasztják a francia hadseregbe, s hogy a lakosságnak pedig meg kell hoznia azokat az ismert áldozatokat, amelyek „elkerülhetetlenek egy olyan óriási hadsereg fenntartása esetén, amilyen a nagy Napóleon széles körű terveihez szükségeltetik".110 A fontainebleaui szerződés VI. cikkelye értelmében a Bayonne-ban összevont 40 ezer katonának csak akkor kellett átvonulás céljából Spanyolország területére lépnie, ha Anglia erősítést küld Portugáliának, de ez esetben is csak Franciaország és Spanyolország újabb megfelelő megállapodása után. Ugyanakkor Napóleon nemcsak, hogy nem kérte IV. Károly beleegyezését újabb csapatok Spanyolországba küldéséhez — mint ezt a fontainebleaui szerződés VI. cikkelye előírta —, de még azt sem tartotta szükségesnek, hogy értesítse a királyt csapatai átvonulásáról. így ennek a diplomáciai szerződés segítségével megszervezett inváziónak a végrehajtását Napóleon e szerződés megszegésével kezdte meg, a kezdet kezdetén megmutatva, mily kevéssé törődik vele. A francia katonák, akik - első szempillantásra úgy tűnt, hogy — Portugáliába tartanak, úgy helyezkedtek el, hogy Moncey hadserege ellenőrzése alatt tartotta a Bayonne-Madrid utat, Dupont csapatai pedig elvágták a fővárost az északi tartományoktól,111 az ott lévő spanyol katonákkal együtt, akiktől Napóleon tartott.11 2 Murat-hoz írott levelében Napóleon állandóan hangsúlyozta, hogy a spanyolokkal fenn kell tartani a jó viszonyt, ápolni kell a baráti érzelmeket, s el kell hitetni velük, hogy a francia csapatok csupán Gibraltár meghódítása miatt tartanak Cádizba. Küldött Murat-nak egy olyan levelet, amelyet a tábornoknak szét kellett küldenie a császár 10 7 Sztroganov május 10-22-i jelentése. Uo. 86. irat. 1 °*Uo. 1 09 Napóleon Champagny belügyminiszterhez írott március 9-i levele. Corr., XVI., 398. 11 ° Foy: i. m. IR, 344-347. '1 1 Napier: Histoire de la guerre de la Péninsule. Paris, 1828.1., 25. 115 Március 14-én irta Murat-nak: „Nagyon fontos a Galíciában levő spanyol hadtestet szemmel tartani." Corresp., XVI., 418. 6*
