Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
1256 NINA MICKUN úgynevezett „imaginárius", azaz a valóságban nem létező, az elszámolásoknál használatos pénzek segítségével számoltak. Dyen pénz volt például a ducato de plata, amely 20 real 26 maravedit ért, vagy a pisztol, amely 60 reállal és 8 maravedivel volt egyenlő stb. A sokféle adó is fékezte a polgárság, a parasztság és a falusi vállalkozók kereskedelmét. Kasztüiában az alcabala és a cientos adók voltak a legterhesebbek, amelyeket minden adásvétel esetén behajtottak. Mértéke nem volt egyforma, nemcsak tartományonként, de városonként is különbözött. Leggyakrabban az áru értékének 14%-ával volt egyenlő.52 Jovellanos találó megjegyzése szerint „az adó hatalmába kerítette a terméket.. . üldözte megszületésétől kezdve, és gyötörte forgalmazásának egész ideje alatt . .. egészen felhasználása pillanatáig".5 3 Ehhez feltétlenül hozzá kell vennünk az adminisztratív irányításban, annak nehézkességében, bürokratizmusában, korruptságában meglévő különbségeket. Csupán az adóbehajtók a bevételek kb. 18%-át tüntették el.5 4 A spanyol és külföldi áruk ára közötti különbség hatalmas mértékű, nagy jövedelmet hozó csempészethez vezetett. így például azért a dohányért, amelyért Gibraltárban 4 reált fizettek a csempészek, Valenciában 18 reált kaptak akkor, amikor az állami monopóliumként kezelt — 28 reálba került.55 Csempészek nélkül elképzelhetetlen a korabeli Spanyolország élete. Gondoljunk csak példának okáért a Carmen c. operára. „Miután a vám 1 /4-ét az ember a vámosoknak lefizette — írja az egyik korabeli utazó —, számíthat azok megértésére . . . akik kapcsolatban vannak velük, akár fényes nappal is átcsempészhetik árujukat. . ,"5 6 Bárki csempészhetett, aki akart. A dohánykötegeket, ruhájuk ujjaiban vagy csuklyájukban elrejtve, még a szerzetesek is átcsempészték.5 7 De Spanyolországnak kiterjedt partvonalai lévén nem is kellett feltétlenül áthaladni a vámon, mert a monarchia gyenge kereskedelmi flottája sem az ország ellátására, sem partjainak védelmére nem volt alkalmas. A 18—19. század fordulóján e kereskedelmi flotta egyes adatok szerint 4-500,5 8 mások szerint 932 hajóból állott.5 9 Oly gyenge volt, hogy nemcsak az egész európai kereskedelem, de a part menti hajózás is a külföldiek kezében volt.6 0 A hadiflotta még siralmasabb helyzetben volt, ha egyáltalán flottának lehet tartani azt a 33 hajót és 20 fregattot, amelyek közül csupán 6 hajónak és 4 fregattnak volt felszerelése és személyzete. Ugyanakkor ennek a — tisztesség ne essék szólván — flottának egy vezértengernagya, 29 altengernagya és 63 ellentengernagya volt,6 1 gyönyörű példájaként a szinekurák uralmának. Nem sokkal volt jobb a hadsereg helyzete sem. „Hadseregünk keveset ért" - ismeri el még Altamira y Crevea is,6 2 aki pedig Spanyolország szomorú múltját minden-s 2 Desdevises du Dézert: i. m. UK, 124. s3 Jovellanos: i. m. 105. 54 Desdevises du Dézert: i. m. II. 496-507. 55 Uo. III., 155. 56 Ch. A. Fischer: Voyage en Espagne aux annéés 1797 et 1798; faisant suit an Voyage en Espagne du citoyen Bourgoing. I—II. Paris, 1801.11., 141. 5 7 Uo. I., 134. s * F. Bourgoing: i. m. II. 134. 5 'Desdevises du Dézert: i. m. III., 151. 6 "F. Bourgoing: i. m. II., 172; Desdevises du Dézert: i. m. III., 151. 61 Thiers: Histoire du Consulat et de l'Empir. Bruxelles, 1845-1847. VIII., 299. 6 2 R. Altamira y Crevea: i. m. IV., 186.
