Századok – 1983

100 éve hunyt el Marx Károly - Vadász Sándor: Marx mint történetíró 1225

1242 VADÁSZ SÁNDOR okokat, hogy „szubjektív-pszichológiai" nézőpontról közeledett vizsgálatának tárgyához, aminek az lett a következménye, hogy megkísérelte bebizonyítani Marx történetiszociológiai kutatásainak valamiféle spontán önmozgását, azt, hogy maga Marx sem volt képes rendező-szervező elvet belevinni ebbe a folyamatba, teljes egészében a saját maga által rapszodikusan összeszedett ismeretektől függött. A szovjet Marx-kutatók tehát végső elemzésben azért bírálták meg Rubelt, mert kiszakította Marx feljegyzéseit tudományos célkitűzéseinek és politikai tevékenységének általános összefüggéseiből. Bírálatuk összegezésének tekinthető az a megállapítás, hogy „Rubel úgy tekint Marxra, mint történészre, szociológusra és közgazdászra, elszakítva őt forradalmi tevékenységétől, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom vezetőjeként fejtett ki".5

0 Áttérünk annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy miképpen változott Marx történeti érdeklődése kronológiai sorrendben, az 1840-es évek elejétől kezdve. Rubel az 1840 és 1847 közötti időszakot tekintette az első egységnek, és a belső korszakhatárokat 1843-nál és 1845-nél húzta meg. 1840 és 1843 között keletkeztek a berlini, a bonni és a kreuznachi füzetek; 1844-ben a párizsi füzetek, majd a brüsszeli és a manchesteri, e két utóbbi az 1845—1847-es évek termése. Az 1848—1849-es forradalmi periódus ebben az összefüggésben figyelmen kívül hagyható, mivel Marxot akkor erősen igénybe vették az aktuális feladatok, újságírói munkájának elvégzése. Az 1850—1853 közötti periódust a londoni füzetek fémjelzik. A legelső füzetek közül a kreuznachi érdemli a legnagyobb figyelmet, mivel Marx ezt kizárólag a történelemnek szentelte. Figyelmének középpontjában Franciaország története állt; C. No Heinrich Geschichte von Frankreich 1802-1804 című könyvéből 80, J.-J. Rousseau Társadalmi Szerződéséből 103, Ch. L. Montesquieu Törvények szelleméből 109 oldal jegyzetet készített magának. Franciaországon kívül Anglia, Németország, Svédország és az Egyesült Államok története is érdekelte. Az 1840-es évek derekától kezdett el fokozottabban érdeklődni a politikai gazdaságtan, szélesebben a gazdasági kérdések iránt, főként brüsszeli és rövid manchesteri tartózkodása idején. Sismondi 1837-ben publikált Études sur l'économie politique című művéről két füzetben 238, Buret könyvéből 100 oldal jegyzetet állított össze. Egy teljes füzetet töltenek meg azok a kivonatok, amelyeket a politikai gazdaságtan történetét tárgyaló feldolgozások olvasása közben készített. Bármilyen rövid időt töltött is el Anglia egyik legfontosabb ipari-kereskedelmi központjában, Manchesterben, 100 oldalnyi feljegyzéséből kitűnik, hogy az idő tájt monetáris, kereskedelmi, agrár- és demográfiai problémák foglalkoztatták. Két külön füzet (200 oldal terjedelemben) tanúskodik arról, hogy milyen mélyrehatóan tanulmányozta G. v. Gülich: Geschichtliche Darstellung des Handels, der Gewerbe und des Ackerbaues der bedeutendsten handeltreibenden Staaten unserer Zeit. Bd. I—V./Jena, 1830—1845/ című terjedelmes művét. Marx azonban nem kizárólag a tőkés gazdaság működését tanulmányozta, hanem arra törekedett, hogy alaposabban megismerje Anglia és Írország történetét, a szegény törvényeket, a különböző társadalmi osztályok és rétegek helyzetét és életmódját, vagyis a gazdasági élettel legszorosabban összefüggő társadalmi jelenségeket. Bár a forradalom két esztendejét kiiktattuk vizsgálódásaink köréből, egyetlen megjegyzést mégis kell tennünk: a forradalmi cselekvés színterére lépő Marx cikkei a Neue 5 0

Marksz - isztorik, i. m. 549.