Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Vadász Sándor: Marx mint történetíró 1225
MARX MINT TÖRTÉNETÍRÓ 1231 tárában őrizte K.-D. Hüllmannak a németországi rendek eredetéről szóló, háromkötetes monográfiáját. Ma már elfeledett szerzőkről van szó, de a maguk idejében hatottak, gazdasági- és társadalomtörténeti vizsgálódásaikkal új területeket hódítottak meg a német történettudomány számára. Nagy jelentőséget tulajdonított Marx G. L) Maurer kutatásainak. Könyvtárának egyik fontos darabja volt a németországi földtulajdon kialakulását taglaló műve,22 amely 1854-ben jelent meg. Marx azonban ismerte Maurernek az 1850—1860-as években közzétett, az előbbivel együtt 12 kötetre rugó, nagy forrásbázisra épülő munkáit is. A markra, a német falusi és városi közösségekre vonatkozó kutatásai nagy segítséget jelentettek neki, mivel alapos vizsgálattal bebizonyította, hogy az ősközösségi társadalom Németországban is létezett, és a földtulajdon csak később, fokozatosan alakult ki, hogy tehát ez az ország sem képezett kivételt. Ily módon Maurer alátámasztotta Marxnak és Engelsnek a társadalmi formációk egymásra következéséről kidolgozott általános elméletét, amely elsősorban az indiai, a kelta és a szláv földközösségre vonatkozó adatokon nyugodott. A Marx által becsült másik német történetíró, a dániai születésű, de német származású B.-G. Niebuhr az ókori Róma történetét művelte. Azért figyelt fel erre a máskülönben konzervatív szemléletű tudósra, mert jól tudta hasznosítani az ókori földtulajdonra, általában a római agrárkérdésre vonatkozó kutatásainak lényeges eredményeit. Ha Maurer és Niebuhr Marx érdeklődését és rokonszenvét, L. Ranke az idegenkedését, sőt ellenszenvét példázza. Egyik könyvtárában sem őrzött tőle könyvet; valószínű, hogy Ranke szemlélete, egész beállítottsága idegen volt tőle. Ami a harmadik helyre sorolható angol történetírást illeti, 1848 előtt Marxnak igen kevés angol könyve volt. Említést érdemel D. Hume-nak német fordításban megismert összefoglaló munkája Nagybritannia történetéről, amely 1788-ban jelent meg. (Csak két kötet volt a birtokában.) Később megszerezte az angol történetírás demokratikus szárnyához tartozó W. Cobbett önéletrajzát,2 3 valamint az általa szerkesztett periodikákat, az Annual Political Register és a Cobbett's Weekly Political Register több tucat kötetét. (1802-től 1829-ig.) Sokat merített a tehetséges Cobbett publicisztikájából, amely felölelte a korabeli Anglia gazdasági és politikai életének valamennyi lényeges kérdését, de kiterjedt más európai országok viszonyainak taglalására is. Marx olvasta az Angol Bankról írott művét is,2 4 részletes kivonatokat készítve belőle. Minden jel arra mutat, hogy Cobbettet Marx kedvelt szerzői közé kell sorolnunk. Erős érdeklődést tanúsított Marx Írország, az ír kérdés iránt is, amely lényegében az agrárkérdéssel azonosítható. Figyelme — érthetően — az 1850-es évektől kezdve fordult Írország felé, ez az egyik fontos változás, amely a Marx életében oly nagy szerepet játszó londoni periódusban következett be. Könyvespolcain új könyvek jelentek meg, H. Martin, P. Lavelle, R. 0. Brien, A. Walton és J. Mitchell monográfiái. Mindazonáltal alapvetően nem a szerencsétlen sorsú szigetország történetét tárgyaló kötetek szaporodása különbözteti meg Marx első könyvtárát a londonitól, hanem határozott fordulata az Európán kívüli világ országai: India, Kína, Észak- és Dél-Amerika térségei felé. A gyarmati világ, a gyarmati kérdés jelentőségének a felismerése természe-te. L. Muurer: Geschichte der Markenverfassung in Deutschland. Erlangen, 1856. 23 W. Cobbett: The Life of William Cobbett. Written by Himself. London, 1816. 2*Uő.: Paper Against Gold. History and Mystery of Bank of England. London, 1828.
