Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Jemnitz János: Marx és az angol; belga munkásmozgalom (1877-1883) 1196
MARX ÉS AZ ANGOL, BELGA MUNKÁSMOZGALOM (1877-1883) 1219 módszerek igénybevételének fontosságát. Mindemellett Malonnak ebből az írásából is kiderült, hogy Marxnak a tudományos szocializmus kialakulásában rendkívüli szerepet tulajdonított, méghozzá éppen a történeti látásmód, a történeti materialista szemlélet kialakítása terén. De ugyanígy félreérthetetlenül a marxi nyomdokon világította meg a kapitalista gazdaság természetét, fogadta el ő is a termelőeszközök köztulajdonba vételének tételét, sőt hangsúlyozta, megint csak Marx szellemében, hogy eddig a történelem során még egyetlen uralkodó osztály sem mondott le önként pozícióiról. Maion írása megint bizonyítja, hogy szélesebb síkon10 1 kínálkozott lehetőség szocialisták együttműködésére, s azt is, hogy Marx szellemi tekintélye, írásainak befolyása milyen erős volt. A La Voix de l'Ouvrier egyébként is jó forrás a belga szocialista mozgalom jobb megismerésére. A hetilap indulásakor, 1880 nyarán éppen parlamenti választásokra készült az ország, s a belga szocialisták külön jelölteket állítottak, ami érdekes „többdimenziós" rálátást adott e mozgalom jellegére, szemléletére, gyökereire. A négy jelölt mindegyike kétkezi munkás, mindegyik szakmunkás, s ugyanúgy, mint az I. Internacionálé hőskorának napjaiban, egyelőre még többségükben kisipari munkások (szabó, asztalos, nyomdász) - az új elemet egy gépészmunkás képviselte. A négy jelölt közül hárman már tagjai voltak az I. Internacionálénak is, a negyedik fiatalabb, az egyedüli huszonéves volt, s egy közülük már az 1848-as forradalomban is harcolt. Ami viszont magának a lapnak indulását s szellemét jelzi, a programadó írásban még elsősorban az általános választójog bevezetéséért küzdöttek, s ezt még a liberális párttól követelték, bár érzékeltették, hogy már nem bíznak igazán a liberálisokban — és majd éppen a valóság tapasztalatai alapján dönthetnek a liberálisok értékéről.102 Tulajdonképpen azonban már ekkor világosan döntöttek, s egy ugyanaznap megjelent másik cikkben már leszögezték, hogy „a negyedik rend 1789-re" készül, s ugyanennek a cikknek zárópasszusában következtetésként szűrték le (hiszen a lap szerkesztője Bertrand volt), hogy céljaik elérésére munkáspárt megteremtésére van szükségük. Bertrand és a La Voix minden cikkére jellegzetes volt mind a széles értelemben való nyitásra törekvés, mind pedig a határozott osztályöntudat és a kapitalizmussal való szembefordulás. Míg az első összefüggésben jellemző volt a lap egy előzetes „hirdetése" egy párizsi előadássorozatról, amelynek témája a szocializmus volt. Mint aláhúzta, az előadók neve (Guesde, Gabrielle Deville, John Labusquière, Eugène Fournière) bizonyítja: az előadók különféle iskolákhoz tartoznak, és „a szocializmusnak majd minden irányzata képviselve van".10 3 De ugyanilyen határozottak voltak a másik vonatkozásban is, amikor leszögezték: „a jelen rendszerben az ipari haladás és a termelés minden javításából csak a tőkések húznak hasznot"-10 4 Bertrand, aki ezúttal az idézett második cikket írta, ebben a programírásában is elkötelezte magát a termelési eszközök köztulajdonba vétele mellett, aminek tartalmi 101 Benoit Maion: Le socialisme scientifique. La Voix de l'Ouvrier. Bruxelles, 1880. november 21. 101 Pourquoi nous luttons. La Voix de l'Ouvrier. 1880. június 6. Bertrand különben későbbi önéletrajzában írja, hogy a lap 1500 példányban jelent meg. (Souvenirs, i. m. 156.) 1 0 3 La Voix de l'Ouvrier. 1880. június 6. 1 °*L. Bertrand: Leurs arguments. 1880. november 21. 3*
