Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Pach Zsigmond Pál: Magyar Marx-évfordulók 1189
MAGYAR MARX-ÉVFORDULÓK 1193 dokumentumokkal és magyar szerzők tanulmányaival.2 4 Az előzetes híradás a szerzők nevét nem közölte, de - mint ismeretes - az Emlékkönyv számára írta Révai József a Gyűjtőfogházban „Marx és a magyar forradalom" című tanulmányát, amely fontos útjelzője volt nemzeti történetünk 1848-as nagy fordulópontja tudományos megvilágításának, egyben marxizmus és magyarság eszmei találkozásának.2 5 A magyar Marx Emlékkönyv 1933 márciusában nem jelenhetett meg. A folyóirat jókora késéssel következő májusi száma döbbent szavakkal, de a folytatás elszánásával adta tudtul, hogy a főszerkesztő Madzsar József után az Emlékkönyv másik szerkesztőjét, Sándor Pált is letartóztatták, s vele a folyóirat más munkatársait, köztük Antal Jánost, Schönstein Sándort és Újvári Imrét is, mert „a mai hatalmi rendszer minden bátor marxista hangot el akar némítani Magyarországon".26 Az elmaradt Emlékkönyv anyagának egy részét a Társadalmi Szemle 1933. májusi - akkor utolsó! - száma mégis közreadta. Megjelent Friedrich Lessner régebbi keltű visszaemlékezése - Marx egykori harcostársáé, aki ötven évvel ezelőtt maga is ott állt a highgate-i sírnál.2 7 S megjelent Sándor Pálnak az Emlékkönyv bevezetőjéül szánt írása, amely merte megnevezni s idézni Lenint és kimondani a kommunistáknak azt a meggyőződését, hogy „Marx halálának ötvenedik évfordulóján a szocialista társadalom küszöbén állunk" — mert „joggal kezdhetünk új lapot a történelemben szocialista korszak címmel akkor, midőn a világ egyhatodrészén az első ötéves terv lerakta az új társadalom alappiléreit", és „ennek az építésnek ... világraszóló jelentősége van".2 8 Alig több mint egy évtizedbe telt - de milyen nyomasztó, vészes évtizedbe! —, hogy új lap nyílt Magyarország történetében is; hogy az ellenforradalmi korszak mélypontjai után újból kibontakozhatott marxizmus és magyarság találkozása, s Marx ismét egyike lett a legolvasottabb auktoroknak Magyarországon. Bármily futó pillantást vetünk is csak ezúttal a felszabadulás óta eltelt idők magyar Marx-évfordulóira, közelmúltunk politikai eszmetörténetének számos jellemző mozzanatát idézik elénk a dokumentumok. Hadd emlékeztessen rájuk most csak néhány szemelvény. Az újraindult Társadalmi Szemle és a napisajtó 1948 kora tavaszi számai, amelyek ismét együtt méltatták Marx örökségét az 1848-as márciuséval, a Kommunista Kiáltvány s a magyar forradalom és szabadságharc centenáriumán.2 9 ,4 Társadalmi Szemle, 1933, 2,hátsó borítólap. 2 5 Révai József, Marx és a magyar forradalom, Új Hang, 1940, 1-3; kötetben eló'ször: Révai József, Marxizmus és magyarság, Bp., 1946, 74-125. - A tanulmány megírásának körülményeiró'l és a kézirat sorsáról az 1940-ben írt bevezetés és az 1946. évi kötet előszava tájékoztat: 5, 72; vö. Lackó Miklós, Válságok - választások, Bp., 1975,292. 36 Madzsar nélkül (szerkesztőségi cikk), Társadalmi Szemle, 1933, 3, 97. - Vö. Madzsar József válogatott írásai. Kárpáti Endre bevezető tanulmányával, Bp., 1967, 94-98; LÁzár Vilmos, Madzsar Józsefről szólva, Valóság, 1968, 9, 72; Sándor Pál, Az ár ellen, Bp., 1970, 19-21. 2 7 Lessner Frigyes, Egy munkás emlékezése Marx Károlyra 1893. március 14-én, Marx halálának 10 éves évfordulóján, Társadalmi Szemle, 1933, 3, 103-110. 2t Sándor Pál, Marx, Társadalmi Szemle, 1933, 3, 98-103. - Vö a marxizmus a háború óta a tudományos elmélet birodalmából a politikai gyakorlat terére lépett, s ott, bármennyire harcolnak is ellene, ott is marad": (Sp.), Az élő Marx, Korunk, 1933, 4, 321-323. 2*Mód Aladár, 1848-1948, Társadalmi Szemle, 1948, 1, 1-5; Fogarasi Béla, A százéves Kommunista Kiáltvány, Társadalmi Szemle, 1948, 2, 81-90; Czóbel Emő, Adatok a Kommunista Kiáltvány történetéhez, ugyanott, 91-102. - A Történelmi Emlékbizottság üléséről, Szabad Nép,
