Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Csizmadia Andor: Jogi emlékek és hagyományok (Ism.: Trócsányi Zsolt) 1149
TÖRTÉNETI IRODALOM 1149 meroving kor etnikai ellentétei éló'ek még a 8-9. században is, és egészen a 10. századig húzódnak. E korszakban a fő ellentét nem nemesség és alávetettek, hanem a frank és a „római" nemesség között húzódik, ez a társadalmi feszültségek meghatározója. A karoling királyok legfó'bb szerepe az, hogy mintegy döntőbíróként lépjenek fel a nemesség etnikai jellegű összeütközésében, és így segítsenek megőrizni a társadalmi egyensúlyt. A hadsereg egyik fő funkciója pedig a frank domináció biztosítása. A karoling állam abban a pillanatban elveszti létjogosultságát, amint ezek az ellentétek elhalványulnak, megszűnnek. A territoriális hercegségek létrejötte részben az etnikai fúzió eredménye. Ebben az értelemben e hercegségeknek sikerül megteremteniök a különböző etnikumok közötti egyetértésre törekvő karoling programot. Az 1000. év körüli feudális krízis mutatja, hogy a társadalmi feszültségek már más szintre tevődnek át: a földesúri birtokon „belül" feszülnek, az úr és az alávetett elemek között. Talán e vázlatos és szükségszerűen hiányos ismertetéssel is sikerült érzékeltetni, hogy Poly és Bournazel tekintélyes munkát végeztek, számos új elmélettel, megfigyeléssel gazdagították e korszak vizsgálatát. Ezek között természetesen sok olyan található, amelyekkel nehéz lenne egyetértenünk, s melyek valószínűleg vitát fognak kiváltani (elsősorban a társadalmi ellentéteket kiiktató, azokat etnikai jellegű problémákkal helyettesítő koncepciójukra gondolunk). Ennek ellenére úgy véljük, hogy a monográfiát nagy haszonnal forgathatja minden olyan kutató és érdeklődő, aki a korai középkor problémáival foglalkozik. Kordé Zoltán CSIZMADIA ANDOR: JOGI EMLÉKEK ÉS HAGYOMÁNYOK (ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK) Bp. 1981. 505 1. Neves jogtörténészünk új kötete kb. négy évtized kutatási eredményeiből gyűjti össze azokat az írásokat, amelyek nem alkottak önálló kötetet (kivéve azokat a tanulmányokat, amelyeket „A magyar közigazgatás fejlődése a 18. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig" - Bp. 1976 - с. gyűjteményes kötetében megjelentetett). A cikkgyűjtemény szinte kereken 500 évet fog át a magyar történelemből. Első tanulmánya („A magyarországi felsőoktatás kezdetei") három külön dolgozatból tevődik össze. Az első („A pécsi egyetem a középkorban") bemutatja az egyetemalapítás előzményeit, az 1348-i prágai, az 1364-i krakkói, az 1365-i bécsi egyetemalapítások sorozatához kapcsolva az 1367-i pécsi alapítást, kellő súllyal jelezve azokat a tényeket, amelyeknek Pécs az egyetemet köszönhette: Baranya megye ekkor az ország legsűrűbben lakott megyéje, az 1360-as években a pécsi egyházmegyéből jár a legtöbb diák külföldi egyetemekre, Pécs maga ekkor az ország egyik legelső városa. Szól arról, hogy mit oktattak a pécsi egyetemen (kánon- és civiljogot és egyéb megengedett tudományokat) s mit nem (a pápa alapítóoklevele a teológiai oktatást nem engedélyezte. Ennek okait Csizmadia Andor részletesen elemzi, Párizs teológiai oktatási monopolhelyzetét tartva a legfontosabbnak, de korrektül ismerteti Vetulani álláspontját is, amely szerint ez a tilalom inkább a prágai teológiai fakultás érdekeit szolgálta). Az egyetem anyagi alapjairól beszélve, úgy látja, hogy a tanárok ellátását valószínűleg egészében a pécsi püspök vállalta (részben saját jövedelmeiből, részben az üres kanonoki, karkápláni és oltárigazgatói jövedelmekből). A püspök volt az egyetem kancellárja is. Külön foglalkozik az egyetem szervezésében oroszlánrészt vállaló Galvano di Bologna pécsi működésével. A bolognai születésű, Padovában iskolázott s ott egyetemi tanárként is működő egyházjogász 1371-ben tűnik fel Pécsett. Ott is egyházjogot ad elő, ezen s az egyetem szervezésén kívül ellátja a pécsi püspöki beneficium jogtanácsosságát, diplomáciai megbízatásokban is eljár. 1374-ben már ismét Bolognában van, élete utolsó kb. 2 évtizedében ott és Padovában professzorkodik. Csizmadia Andor részletesen ismerteti fennmaradt munkáit, jelezve ezek fő forrásait is, első helyen Ioannes Andreae bolognai egyházjogprofesszor műveit. Bemutatja a többi 14-15. századi magyarországi egyetemeket is: az 1395-i alapítású óbudait, amely feltehetően Mátyás trónralépte előtt megszűnt és a Mátyás alatti budai egyetemet, amelyet
