Századok – 1983

VITA - Kristó Gyula: A magyar törzsszövetségről dilettáns módon 1135

VITA 1139 dáját nyújtja Herényi, amikor a Zovard és a Szalárd nevet egybemossa, s hogy az alaki hasonlóság még nagyobb legyen — ami persze nem kritériuma a genetikus kapcsolatnak —, a Zovard név párjaként Zolard alakot „hoz létre " s viselőjéről megállapítja, hogy 921 -ben vezetett hadat Itália ellen. A Szalárd nevét őrző egyetlen forrás ablativusban Salardo alakot szerepeltet (Gombos, 1473.1.), és nem Zolardot. A két név etimológiailag független egymástól: Zovárdnak török, Szalárdnak alkalmasint talán szláv névmagyarázata van. Bántó tévedéseket követ el Herényi a helynevek forrásértékét illetően. Olyan alapon különít el kis- és nagylétszámú kíséreli törzstöreaékeket,hogy az általa törzstöredékeknek minősített nevek tíznél több település nevében őrződtek-e meg vagy ennél kevesebben (68—69.1.). Nem vizsgálva most azt, hogy a vizsgálatba bevont nevek vajon milyen joggal minősülnek törzstöredékek emlékét őrző elnevezéseknek, csak arra kell utalni: a helynévadás társadalmi szempontú indetermináltsága következtében a helynevek számából, menynyiségéből megbízható történeti következtetések csak nagy óvatossággal vonhatók le, és nem automatikusan szolgáltatnak történeti tanulságokat. Ugyancsak a helynevek forrásértékét érinti Herényi ama kategorikus megállapítása, hogy „az ország egész területén felbukkanó Bogát, Kál, Bulcsú helységek igencsak egy bokorban találhatók. S ez már magában véve is rokoni kapcsolatra mutat" (80. 1.). A helynevek térbeli egymásmellettisége természetesen ilyen következtetések megtételére egyáltalán nem alkalmas, ráadásul Herényi elmulasztja bizonyítani, hogy „az ország egész területén felbukkanó Bogát, Kál, Bulcsú helységek" kivétel nélkül egyazon Bogáttói, Káltól, Bulcsútól, vagyis csupa 10. századi ismert történeti személyiségtől vették volna nevüket. Hogy milyen önkényesen bánik Herényi a nevekkel, azt a Gyömöre névvel kapcsolatos eszmefuttatás mutatja. Tanulmánya 79. oldalán árról ír Huba fejedelem genealógiája kapcsán, hogy a „helynevekben Szemere falvak mellett mutatkozó Gyömöre személynév" a nemzedékrendben „talán további leszármazóra enged következtetni", s így alkotja meg a Huba — Szemere — Gyömöre leszármazási sort. Már az idézett mondat sem mentes a hibáktól. Szemere falvak mellett nem Gyömöre személynév mutatkozik, hanem Gyömöre helynév, ami mégsem elhanyagolható különbség. Ráadásul a Győr megyei Gyömöre helység körül nem Szemere falvak, hanem csak egyetlen Szemere falu mutatkozik, a mai Győrszemere. A legnagyobb hiba az okoskodásban azonban az, hogy Gyömöre helynévből hív életre Gyömöre személyt, akinek létéről semminemű adatunk nincs. Ugyanezt ismétli meg nyíltabb fogalmazásban dolgozata 90. oldalán is, ahol „a helynevek alapján még Gyomorét is" Huba és Szemere nemzetségének tagjai közé sorozza. Ezzel a módszerrel az egész 10. század telezsúfolható lenne későbbi helynevekből indokolatlanul megkonstruált személyekkel. Őszinte sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Herényi még ebben a módszerben sem tudott eredeti lenni, hiszen ezt az eljárást Herényi előtt már majd nyolcszáz évvel korábban „kitalálta" egy neves gestaíró, Anonymus. 3. Ténykérdések Miután Herényi nem ismeri jól a forrásokat, szakirodalmi tájékozottsága enyhén szólva egyoldalú, s ami ezzel együtt jár: erősen hiányos, nem csodálható, ha gyakran vét tárgyi hibákat, alá nem támasztott állításokat közöl, indokolatlanul magabiztos kinyilatkoztatásokat tesz. A fentebb már közölt példákon túl — a teljesség igénye nélkül —