Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
1116 GYÖRFFY GYÖRGY Ami végül a csaknem egyidejűleg feltűnő Ultrasilvaniensis és Transsilvaniensis névalakokat illeti, itt kétségtelenül analógiás hatásra történt elírásról van szó. E forma II. Endre okleveleiben mindig a méltóságnévben fordul elő, olyan érseki és püspöki székhelyek névsorában, melyek latin neve -ien(sis)-szel végződik. Az analógiás hatást kétségkívül igazolja II. Endre 1230-i kiváltságlevele a szatmárnémeti telepeseknek, melyben szövegközben Reynoldus .. . episcopus Transsilvanus szerepel, de a méltóságnévsorban a Strigonien., Jaunen., Agnen., Waradien., Chanadyen., T.ranssilvanien., Wacien., Zágrábién., Quinqueecclesien. és Wesprimien. között Renoldo Transsilvanien.-t találunk.43 A latin -ensis képző előtti -i- magyarországi elterjedésére s egy vulgáris latin -iensis képző alakulására hatással lehetett a magyar szavak és nevek végén, többnyire -i hanggal jelentkező sorvadó magánhangzó (pl. Bihori, Sunadi, Varadi), mely 1200 táján tűnt el.4 4 Mivel a Transsilvaniensis melléknévi forma messze hamarább jelent meg a 15. század második felétől adatolt Transsilvania országnévnél, visszahathatott az utóbbi alakulására. A németek, bizonyára már all. század óta az Erdély hét várra, ill. hét vármegyére való tagolódását tükröző Siebenbürgen nevet használták,4 5 s a 13. században ebből latinosították a Septem Castra elnevezést és jelzős Septem Castrensis alakját,46 ez azonban nem vált általánossá a magyarországi latinságban. Erdély román Ardeal neve a szláv feljegyzéses 1444; воевода Ерделскы és 1460: землу Арделькому alakban jelentkezik; ez és görög 'Apöé~hop neve a magyar név átvétele 47 * Az erdélyi latin írásbeliség megindulásának fontos mozzanata volt a gyulafehérvári püspökség melletti székeskáptalan megalapítása. Magyarországon a székeskáptalanok alapítását Szent Lászlónak tulajdonítjuk. Ő a pápaság gregorián irányzatának követelését, a coelibatus-1 kívánta elősegíteni azzal, hogy a püspökségek mellé a közös életet biztosító káptalanokat (capitulum, monasterium) hívta életre, s ezek fenntartását a püspökségeknek tett gazdag adományokkal biztosította.48 A székes és társas káptalanok fontos jogi funkciót láttak el, amennyiben ezekben folytatták le a jogi bizonyítást helyettesítő „istenítéletek"-et (tüzes vas, forró víz stb. próbákat), amint erről Könyves Kálmán törvénykönyve (I. 22) intézkedik.4 9 A jogesetek 43 Dl. 90749; Szentpétery: Regesta 462. sz. A püspöknév eltérése: Reynoldus~Renoldus arra mutat, hogv a méltóságnévsort előkép után másolták az oklevélbe. 1222: Regnaldo Ultrasilvanien. névalakra ld. Veszprémi kápt. magán lt. Nagypécsei 3, foto: Df. 200623, Hazai Okmánytár V. 10. 44 Vö. Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi emlék. Budapest 1951. 69 kk. 4 5Nägler, Th., Muzeul Bruckenthal, Studü 13 (1967) 195; Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Bukarest 12 (1969) 63-71. 4'SRH. I. 172; Gombos: Catalogus I. 177, II. 938; Knauz, F.: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Strigonü 1874. II. 419. 41 Ardeal első ismert előfordulásaira ld. Áron Péter: Erdély történelmi tájneveinek adattára és népeinek tájszemlélete. Magyar Nyelvjárások 24 (1982—83) 103 (Kiss Lajos szíves közlése). 1444. évi szláv nyelvű oklevélben: Documenta Romániáé Historica. Ser. B. Vol. I. 168; görög neve Laonikos Chalkokondyles (1480-90) művében : Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica. Berlin 1958. II. 243. 4 ' Györffy György, Történelmi Szemle 20 (1977) 552-553. 49 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények. Budapest 1904. 186; Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog. Budapest, 1899. 255.
