Századok – 1983

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103

1108 s GYÖRFFY GYÖRGY 5 TM5>«wu»^|As tSrpana «Mg gj SÎ* """Г* :!•*"•« •ÍJ '»»Wuo./ifóíue, >8««, "jjj"»* l.A gyulafehérvári káptalan 1291. évi oklevele, melyet bevezettek a káptalani registrumba; ennek 1588. évi másolatát (С1) 1.12. sz. alatt mán.1

7

Ez a feltevés több okból elfogadhatatlan. Kán nembeli Gyula (Jula) 1201-1235 számos méltóságot viselt; volt nádor 6 évig, Szlavónia bánja 6 évig, királynéi udvarispán 2 évig, ezek mellett, ill. ezeken kívül egy-egy vármegye (Bács, Bodrog, Csanád, Nyitra, Sopron vagy Szolnok) ispánságát is viselte, de erdélyi vajda csak két ízben egy-egy évig volt (1201, 1214), végül is IV. Béla 1235-ben uralomra jutva börtönre vetette, s ott is halt meg.18

Ha már jelentős egyéniségről különböztették volna meg az erdélyi Fehérvárt, inkább jöhetne szóba Zoltán, Szent István rokona, kit ő 1003 után a Gyula helyére nevezett ki Erdély urának, vagy Merkur, ki 1097—1113 viselte az erdélyi princeps és fehérvári ispán méltóságot,19

avagy Benedek vajda (dux), ki Jula után 3 évben szerepel vajdaként (1202, 1203, 1206).20

Ali. században, főként első felében Magyarországon elevenen élt az a névadás, mely szerint egy királyi várat első ispánjáról neveztek el (pl. Csanádvár, Dobokavár, Hontvár, Veszprémvár), s így Gyulafehérvár mellett 17

Tagányi Károly, Emlék Szily Kálmánnak. Budapest 1918. 82; Makkai László, Századok 73 (1939) 509; Kristó Gyula: i. m. 104. 1 "Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest 1901. 282; adatai kiegészítendó'k: Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. — Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Budapest 1923 - [röviden.Szentpétery: Regesta] I. 527. 1. 19

SRH. I. 315-316; Gombos, A. F.: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. Bp. 1937-1938. [röviden: Gombos: Catalogus] II. 977, III. 2168. 20

Vö. Szentpétery: Regesta I. 197, 206, 222-224.