Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
GYULAFEHÉRVÁR KÁPTALANJÁNAK REGISTRUMA 1105 kétségtelen, hogy István 1003-tól egész Erdélyt minden lakójával a latin rítusú római kereszténységre térítette.1 1 Az ott lakó keresztények részére István püspökséget alapított. Azt, hogy az erdélyi püspökség István alapítása, kétségtelenné teszi az 1080 körül írt Legenda Sancti Stephani regis maior azon közlése, hogy István tíz püspökséget alapított:12 e szám ui. csak az erdélyi beleszámításával jön ki, de tanúsítják az alább idézendő 13. századi oklevélszövegek is. Az erdélyi püspökséget valószínűleg 1009-ben alapították, amikor Azo ostiai püspök, pápai legátus Magyarországon más püspökség alapításánál is jelen volt, és ezek határait megállapították.1 3 Az erdélyi püspökség székhelye a római Apulum romjain épült1 4 Fehérvár (Weissenburg, Belgrad) lett. E nevét onnan kapta, hogy fehér kőből épült, egyben vezéri székhely volt; Székesfehérvárra nézve utóbbit az 1100 körül írt „Legenda Sancti Stephani regis minor" így fejezte ki: Alba civitate, que ob specialitatem nobilitatis sue nomen accepit.15 Amint az Árpád-házi fejedelmek a 10. században „Pannoniában" épített székhelyüket Fehérvárnak nevezték, s ezt a németek Weissenburg-ra, a szlávok pedig Belgrad-ra fordították le, ugyanúgy következhetett ez be Erdélyben, a magyarok második főméltóságát viselő Gyula vezérek székhelyén.16 A város a magyarországi latin forrásokban all. századtól 1332-ig hol Alba (civitas), hol Alba Transsilvana (vagy ritkán Alba Ultrasilvana), hol pedig AlbaJule néven szerepel. Mivel az Alba Transsilvana alak már all. század végi Szent István-legendákban feltűnik, az Alba Jule pedig csak 1274-től adatolt, felmerült a gondolat, hogy ez a magyar Gyulafehérvár névalakot tükröző elnevezés a 13. században keletkezett, az erdélyi vajdaságot és egyben fehérvári ispánságot viselő Gyula (Jula) tisztségviselése nyo-Györffy György: Rôle de Byzance dans la conversion des Hongrois. Cultus et cognitio. Warszawa 1976. 174-177; István király és műve. Budapest 1977. [röviden: István kír.] 47, 60-61. 10 Györffy György: István kir. 166, 169. 11 Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence szláv lakói is felvették a latin rítust, nem magyarázható meg, hogy a latin nyelvű románok itt vették volna fel a szláv rítust. Az ochridai bolgár érsekséghez tartozó vlachok ugyanúgy későbbi beköltözés révén hozták be a Kárpát-medencébe a szláv rítust, mint a szerbek és ruszinok. 12 SRH. II. 383: provincias in decern pc,titus est episcopatus: ugyanezt átvette az 1100 körül működő Hartvik győri püspök legendájába (Uo. 411 ). Vö. Györffy György: Structures ecclésiastiques de la Hongrie médiévale. Miscel'anea Históriáé Ecclesiasticae. V. Louvain 1974. 161-163; István kir. 183. 13 Karácsonyi János: Szent István király oklevelei. Budapest 1891. 40, 45, vö. Györffy György: István kir. 182-186. 14 Vö. Tabula Imperii Romani... L 34. Budapest-Amsterdam 1968. 29; Rusu, M. i. h. 1 5SRH. II. 396; vö. Györffy György, Székesfehérvár évszázadai. I. Székesfehérvár 1967. 19; Horváth János, Uo. 109. "Györffy György, Archaeologiai Értesítő 97 (1970) 213, 224-225; Archívum Eurasiae Medii Aevi. 1 (1975) 87, 109; Székesfehérvár (Stuhlweissenburg) és Gyulafehérvár összes névalakjára ld. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. (sajtó alatt). Gyulafehérvár helyi német neve: Weissenbach; hagyományos román neve 1920-ig Bálgrad; 18. századi hivatalos osztrák elnevezés: Karlsburg - Alba Carolina; 20. századi hivatalos román elnevezés -.Alba Julia. Vö. Suciu, С.: Dictionar istoric al localitatilor din Transilvania. Bucureçti 1967. I. 29; Wagner, E.: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln-Wien 1977. 167. A név további irodalmát Id. Kiss L.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest 1978. 256.
