Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061

AZ ERDÉLYI MAGYAR REFORMMOZGALOM 1081 Némi aggodalomra adott okot, hogy Estei Ferdinánd is pályázott a gubernátori tisztségre.10 5 Bethlen János viszont elérte, hogy az ellenzék is inkább a konzervatív erdélyiekre szavazzon, és így a főherceg ha csak hajszál híján, de nem került be a jelöltek közé.10 6 Bosszút azért nem állt a szégyenért, de önmagán sem tudott uralkodni, amikor távozása előtt kifakadt: „Inkább szeretnék Wesselényivel egy szobában, mint Bethlen Jánossal egy országban lakni."10 7 Nem véletlen, hogy állítólag Deák Ferenc mesterműnek tartotta a diétát.10 8 Egyelőre mindkét fél kerülte az ellentétek kiéleződését. A „ha nem nyerni, de nem veszteni" alapon az ellenzék óvakodott attól, hogy bármiféle törvényjavaslattal álljon elő, az országos sérelmeket a rendi alkotmányosság megsértését feltáró munkálatokat is csak az utolsó napokban terjesztették fel az uralkodóhoz. A kompromisszum pedig lehetőséget teremtett az előrelépésre, annál is inkább, mert a nyugodtabb légkörben a nemzeti és társadalmi haladás eszméi a gyors virágzásnak induló kulturális életben már egyre inkább uralomra jutottak. 3. A magyar liberális ellenzék újjászületése; nemzetiségpolitikája és harca a magyar nyelvhasználati jogokért. (Nyelvharc és utópia) Az 1840-es évek elején, a kulturális fellendüléssel párhuzamosan új szakasz nyílt a magyar nemzeti mozgalom törekvéseiben. Az alkotmányos élet megszilárdítása mellett, most már a régóta érlelődő társadalmi reformmunkát is célként tűzték ki az új diétára, melynek összehívását 1841 végére sikerült kitűzetni.10 9 Akkorra tehát, amikor a pozso­nyi diéta már véget ért, mert az udvar vigyázott, nehogy a „két testvérhazában" egyszerre ülésezzenek a rendek, és még annál is szorosabb érintkezésbe lépjenek, mint fél évtizeddel korábban. A reformellenzék újjászületését fékező mozzanatnak bizonyult az is, hogy az 1830-as évekbeli terrorhullám következményeképpen Wesselényi és Szász Károly nem jelenhetett meg a diétán, bár az első, törvényhatóságokhoz intézett nyílt leveleivel és cikkeivel próbálta az események alakulását befolyásolni, ez utóbbi pedig a diéta elején az „ellenzék legjobb tanácsadói" közé tartozott.11 0 Miután id. Bethlen János a diétái országos üléseken nem szívesen bonyolódott hosszas okfejtésekbe, csak egy-egy észre­vételével próbált irányt szabni a fejleményeknek, míg a diétái előkészületek során általá­ban hozzá futottak az országos politikai élet szálai, így a kor legjobb szónokának számító 105 #. Klima: Guvernatorii Transilvaniei 1774-1867. Anuarul Institului de istorie nationale. Cluj, IX. 1943-1944. 268. szerint nem hihető, hogy Estei szívesen pályázott volna a gubernátorságra. l06 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Pálffy János emlékezései. S. a. r. Szabó T. Attila. Kol. 1939.1. 89-90. '0 1 Kemény: i. m. 105. 10 8 Gyulay Lajos naplótöredékeiből. 40. 10 9 Miskolczy Ambrus: Az erdélyi magyar liberális ellenzék társadalmi reformtörekvései. Jog­tudományi Közlöny 1980. 10. sz. Az ebben a közleményben feldolgozott követutasítások lelőhelye: Cluj-Napoca, Arhivele Statului, Família Jósika. "°OL Magyar Kancelláriai Levéltár, Informationsprotokolle der ungarisch-siebenbiirgischen Sektion. 1842. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents