Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061
AZ ERDÉLYI MAGYAR REFORMMOZGALOM 1071 arisztokrata-katona, polgár, mivész, pap, tudós stb. mint arisztokrata-nemes".5 4 Ugyanakkor Szász az őt ért kritikával egybehangzóan öntudatosan vallotta magát „a nejnesség, hivatalviselők, tudósok s tanítók osztálya" tagjának, „kiknél a míveltség határául mostoha körülmények tábora igenis, de rendeltetésünk sorompókat nem állított fel".55 A polgári haladással osztályhelyzeténél fogva szembeszegülő arisztokráciáról pedig mindig is elítélően nyilatkozott.5 6 Sz ász Károly munkássága a legjobb példa arra, hogy „a gyakorlati tevékenység és a vágyak közötti antagonizmust"5 7 fel is lehetett időlegesen oldani, miközben óriási műveltség birtokában „a közgondolkodás mértékadói" közé tartozott.5 8 Az emberi méltóság érvényesítésének követelményétől vezettetve a felvilágosodás természetjogát ötvözte a modern liberalizmussal.5 9 Mintha a 18. századból szólt volna, amikor azt hangsúlyozta, hogy „az igazság és igazságtalanság között a természeti józan ész magában is különbséget teszen, s igazságosnak állítja mindazt, ami ha közönséges törvényül szolgálna, az emberiséget rendeltetése felé előmozdítaná".60 És még 24 esztendős ifjúként, 1822-ben, amikor a Szent Szövetség nagyon is erősnek tűnt, nagyenyedi tanárrá való beiktatásakor az angol alkotmányosságot állította hallgatói elé a polgári társadalom modelljeként, mert ez úgy áll különböző érdekű részekből, hogy „az indulatok játékai az egésznek elevenséget" adva, kiegyenlítik egymást.6 1 Ekkor még némi szenvelgéssel panaszolta, hogy csak Plutarkhoszban találni „egy-egy szép karaktert, amely magát megtagadva a hazáért és az emberiségért feláldozni tudja".6 2 Egy évtized múlva a sajtóban az 183l-es esztendő fejleményeit nagy, világméretű változás láncszemeként mutatta be, s alig titkolta, hogy a lyoni munkásfelkeléshez hasonló társadalmi megrázkódtatásokat csak a szociális méltányosság és liberalizmus szellemében lehet — a kor polgári felfogása szerint — megoldani. S korántsem célzatosság nélkül írt nyílt együttérzéssel azokról a lengyel felkelés alatt jelentkező jobbágyfelszabadítási törekvésekről, amelyek nemcsak személyében akarták a jobbágyot szabaddá tenni, hanem tulajdonként földet is akartak neki juttatni, ahogy aztán Magyarországon és Erdélyben 1848-ban.63 Ugyanakkor maga sem tagadta, hogy az „adott körülmények közt", melyekről nagyon keserűen nyilatkozott, „nemünk rendeltetéséhez közelítőbbre csak fokonként 5 4 OL Filmtár, 10125. 55 Szász Károly: Oskolákról. Szász Károly. Bevezető' tanulmányt írt, a szövegeket kiválogatta és jegyzetekkel ellátta Kiss Géza és Turnowsky Sándor. Buk. 1955. 239. 56 Vita Zsigmond: Tudománnyal és cselekedettel. Buk. 1968. 220. Legidősebb Szász Károly befejezetlen lapalapítási terve 1850-ből. Közli: Miskolczy Ambrus. Confessio 1980. 3. sz. 111-113. 51 Bretter: i. m. 467. 58 Jakab Elek: Szemeriai id. Szász Károly. Törvénykezési Lapok 1858. 83. sz. Kemény Zsigmond: Idősb Szász Károly. Kemény Zsigmond tanulmányai. 299-336. 5 9 Varga Zoltán: Szász Károly és Péterfi Albert. A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének Dolgozatai. Értekezések az 1943. évről., Szász Károly, bev. i. m. 15-58., Trócsányi Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez (1831-1841). Bp. 1957. 17-21., Pandi Pál: „Kísértetjárás" Magyarországon. Bp. 1972. I. 58-59., Miskolczy Ambrus: Szász Károly, az erdélyi reformkori politikus. Confessio 1980. 3. sz. 39-45. '0 Szász Károly: Erdély polgári törvényeinek tudománya. OSZKK Oct. Hung. 1059. 81. '1 Szász Károly tanári székfoglaló beszéde. Szász, i. m. (55. j.) 274. ®s Uo. 268. '3 Az 1831-ik esztendő történetei. Szász, i. m. 182-184.
